A mezőségi születésű Barcsay Jenő (1900–1988) Kossuth-díjas grafikus és festőművész életműve előtt is tisztelegnek Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
2025. október 10., 17:562025. október 10., 17:56
Október 11-én, szombaton a Robert Capa és magyar mesterek című tárlatot, majd október 13-án, hétfőn Barcsay Jenő születésének 125. évfordulója alkalmából szervezett kiállítást nyitják meg Bukarestben. Amint a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ közölte,
A Robert Capa és magyar mesterek című tárlat a Bukaresti Fotófesztivál programjába illeszkedik
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
A Bucharest Photo Fest interdiszciplináris kulturális platform, amely a fotográfiát mint a művészi kifejezés, a kritikai reflexió és a polgári elkötelezettség fontos eszközét helyezi középpontba. A bukaresti nemzetközi fotográfiai fesztivál 10. kiadására október 10–19. között kerül sor és két magyar kiállítás is részese lesz az eseménynek. A Mirroring Humans – Robert Capa and Hungarian Masters című különleges tárlat a Magyar Fotográfiai Múzeum és a bukaresti Liszt Intézet együttműködésében valósul meg.
A kiállítás öt legendás magyar fotográfus munkáit sorakoztatja fel, akik egyedülálló módon formálták a fotográfia vizuális nyelvét:
Robert Capa (Friedmann Endre), a Magnum Photos társalapítója, aki humanista szemlélettel és rendíthetetlen elkötelezettséggel örökítette meg a háborúkat. Spanyol polgárháborús, második világháborús és indokínai képeivel a fotográfiát mint eszközt használta a társadalmi igazságtalanságok bemutatására.
Gottfried Bammes (1920–2007) Barcsayhoz hasonlóan a 20. századi művészeti anatómiaoktatás meghatározó alakja
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
A kiállítást Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora vezetésével ismerhetjük meg. A megnyitó ünnepségen lehetőség nyílik a kurátorról a fotográfiáról való személyes beszélgetésre is.
A rendezvényre a belépés ingyenes.
2025-ben, Barcsay Jenő születésének 125. évfordulója alkalmából a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel együtt kettős kiállítással tisztelegnek a magyar festőművészet meghatározó személyisége előtt a román fővárosban.
akit kiterjedt képzőművészeti munkássága mellett az utókor főképp a művészképzésben betöltött iskolateremtő tevékenysége miatt tisztel. Barcsay Jenő és Gottfried Bammes (1920–2007) a 20. századi művészeti anatómiaoktatás két meghatározó alakja. Barcsay a Magyar Képzőművészeti Főiskola, Bammes pedig a Hochschule für bildende Künste Dresden oktatójaként, párhuzamosan fejtett ki maradandó hatást pedagógiai munkássága révén.
Új módszertant dolgoztak ki, emellett pedig mind a mai napig egyetemi tananyagként használt kézikönyveket is írtak. Szemléletük alapvető különbsége egyrészt abból adódott, hogy Bammes már a kezdetektől fogva, szinte orvosi mélységekig hatolva vetette bele magát az emberi és állati anatómia tanulmányozásába, míg Barcsay jóval főiskolai tanulmányai végezte után, a második világháborút követően kapta a feladatot, hogy anatómiát tanítson a Képzőn, és csak ekkor kezdte módszeresen fejleszteni ezirányú ismereteit.
Barcsay Jenő 1953-ban megjelent Művészeti anatómia című tankönyvének óriási hatása volt az európai és az Európán túli művészképzésekre és ma is tankönyvként használják
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
Barcsay tankönyvében szoros kapcsolat áll fenn oktatási módszerei és művészeti tevékenysége között, életének két területe – a pedagógusi és az alkotói – kölcsönösen megtermékenyítően hatott egymásra az intézményben töltött harminc éve alatt. Érdeklődéséből adódóan főleg a térábrázolás irányába tágította ki a művészeti anatómia fogalmát.
A kiállításban látható, Barcsay által mívesen megrajzolt grafikák a Művészeti anatómia című több nyelvre lefordított, nemzetközileg is ismert könyvéhez készültek, befejezett, aprólékosan kidolgozott ceruzarajzok, amelyek tanúskodnak Leonardo és a reneszánsz anatómusok iránti tiszteletéről.
Barcsay precíz grafikái mellett ugyanis Bammes szemléltető, sematikus rajzai alkalmasak arra, hogy az egyes anatómiai problémákat két különböző nézőpontból, megvilágító erővel szemléltessék. Egymástól több száz kilométerre – olykor több évtizedes különbséggel – készült munkáik azonban megdöbbentően rímelnek egymásra, és érthetővé teszik, hogy miért jelenti rajzi és pedagógiai hagyatékuk mindmáig a két intézményben folyó anatómiaoktatás esszenciáját.
A kiállítást megnyitja: Petru Lucaci, a Romániai Képzőművészek Szövetségének elnöke, Ciprian N. Isac, grafikus tervező, Bucharest Graphic Days, Kósa András László, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest igazgatója.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!