A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
2025. április 25., 20:072025. április 25., 20:07
A bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozatának legújabb fejezete a Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő című tárlat, amely április 30-án, pénteken 16 órakor nyílik a sepsiszentgyörgyi Dohánygyárban.
A tömegturizmus színterévé vált Szováta heliotermikus tava, a világszenzációnak tartott Medve-tó
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A tárlat június 30-ig lesz megtekinthető. Amint a bukaresti Liszt Intézet közleményében olvasható, a Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozat hét éve indult:
kerültek eddig bemutatásra.
Ebből a sorozatból válogatták az idei Szentgyörgy Napok programjába a bukaresti Osztrák Kulturális Fórummal közösen három fürdővidék bemutatását: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő.
A kiállítás bemutatja Budapest hét gyógyfürdőjét (Széchenyi, Gellért, Lukács, Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), melyből négy török eredetű (Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), eredeti funkciójuk mellett egyben műemlékek és turisztikai látnivalók is.
A török hódoltság idejéből több fürdő is fennmaradt, ugyanakkor mint fürdőváros Budapest a 19. század végére, a 20. század elejére érte el virágkorát, akkor alapozta meg máig tartó fénykorát. Az addig aránylag egyszerű fürdők monumentális, reprezentatív látványosságokká alakultak átépítésüknek köszönhetően. A 20. század történelmi viszontagságai megviselték a budapesti fürdőket is, de az utóbbi években sikerült felújítani és ma már eredeti funkciójuk szerint állnak a közönség rendelkezésére.
A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik, egy olyan fürdőhelyhez, amely a 19. század folyamán leginkább lokális–regionális jelentőségű fürdőként működött.
Budapest a világ kevés olyan fővárosai közé tartozik, ahol hőforrások találhatók
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A sóbányájáról nevezetes Parajd csak az első világháborút követően öltötte igazán fürdőhely képét. A kiállítás átfogó képet nyújt a térség fürdőéletének formálódásáról a felvilágosodás korától 1989-ig: az egyes korszakok fürdőtörténeti összegzései kronologikus rendben sorakoznak, lehetőséget nyújtva arra, hogy nyomon kövessük az erdélyi, és annak részeként a sóvidéki társadalom polgárosodásának folyamatát.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a hajdani Vas vármegye Felsőőri járásban található. A gyógyüdülőhely nyolc égvényes-glaubersós-vasas savanyúvízforrásáról híres.
A tarcsai gyógyfürdő a 17. század óta működik, de a fürdőélet fellendülése a 19. század második felében kezdődött el
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Ekkor épült a fürdőépületek többsége, a kor igényeinek megfelelő fürdőházak kerültek kialakításra, és az ivóvizet tovább szállítás céljából palackozták. Az épületek többsége a második világháborúban megsemmisült és az 1960-as évektől kezdve a fürdőtelepülés folyamatos újraépítés és fejlesztés alatt áll. A ritka összetételű víz Tarcsát a kiválóbb fürdők közé emelte, vizét vérszegénység, a légző- és emésztőszervek hurutjai, női bajok és idegbántalmak kezelésére alkalmazták. Leginkább ivókúra formájában használták a források vizét, de használtak melegített savanyúvízfürdőket, valamint vasláp-fürdőket is, melyekhez az itt felfedezett vasláp nyújtott anyagot.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában található, híres a gyógyfürdője
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Múlt hétvégén már megmártózhattak az első idei fürdőzők a szovátai Mogyorósi-tóban, az üdülőközpont második legnagyobb tavában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!