A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
2025. április 25., 20:072025. április 25., 20:07
A bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozatának legújabb fejezete a Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő című tárlat, amely április 30-án, pénteken 16 órakor nyílik a sepsiszentgyörgyi Dohánygyárban.
A tömegturizmus színterévé vált Szováta heliotermikus tava, a világszenzációnak tartott Medve-tó
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A tárlat június 30-ig lesz megtekinthető. Amint a bukaresti Liszt Intézet közleményében olvasható, a Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozat hét éve indult:
kerültek eddig bemutatásra.
Ebből a sorozatból válogatták az idei Szentgyörgy Napok programjába a bukaresti Osztrák Kulturális Fórummal közösen három fürdővidék bemutatását: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő.
A kiállítás bemutatja Budapest hét gyógyfürdőjét (Széchenyi, Gellért, Lukács, Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), melyből négy török eredetű (Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), eredeti funkciójuk mellett egyben műemlékek és turisztikai látnivalók is.
A török hódoltság idejéből több fürdő is fennmaradt, ugyanakkor mint fürdőváros Budapest a 19. század végére, a 20. század elejére érte el virágkorát, akkor alapozta meg máig tartó fénykorát. Az addig aránylag egyszerű fürdők monumentális, reprezentatív látványosságokká alakultak átépítésüknek köszönhetően. A 20. század történelmi viszontagságai megviselték a budapesti fürdőket is, de az utóbbi években sikerült felújítani és ma már eredeti funkciójuk szerint állnak a közönség rendelkezésére.
A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik, egy olyan fürdőhelyhez, amely a 19. század folyamán leginkább lokális–regionális jelentőségű fürdőként működött.
Budapest a világ kevés olyan fővárosai közé tartozik, ahol hőforrások találhatók
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A sóbányájáról nevezetes Parajd csak az első világháborút követően öltötte igazán fürdőhely képét. A kiállítás átfogó képet nyújt a térség fürdőéletének formálódásáról a felvilágosodás korától 1989-ig: az egyes korszakok fürdőtörténeti összegzései kronologikus rendben sorakoznak, lehetőséget nyújtva arra, hogy nyomon kövessük az erdélyi, és annak részeként a sóvidéki társadalom polgárosodásának folyamatát.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a hajdani Vas vármegye Felsőőri járásban található. A gyógyüdülőhely nyolc égvényes-glaubersós-vasas savanyúvízforrásáról híres.
A tarcsai gyógyfürdő a 17. század óta működik, de a fürdőélet fellendülése a 19. század második felében kezdődött el
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Ekkor épült a fürdőépületek többsége, a kor igényeinek megfelelő fürdőházak kerültek kialakításra, és az ivóvizet tovább szállítás céljából palackozták. Az épületek többsége a második világháborúban megsemmisült és az 1960-as évektől kezdve a fürdőtelepülés folyamatos újraépítés és fejlesztés alatt áll. A ritka összetételű víz Tarcsát a kiválóbb fürdők közé emelte, vizét vérszegénység, a légző- és emésztőszervek hurutjai, női bajok és idegbántalmak kezelésére alkalmazták. Leginkább ivókúra formájában használták a források vizét, de használtak melegített savanyúvízfürdőket, valamint vasláp-fürdőket is, melyekhez az itt felfedezett vasláp nyújtott anyagot.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában található, híres a gyógyfürdője
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Múlt hétvégén már megmártózhattak az első idei fürdőzők a szovátai Mogyorósi-tóban, az üdülőközpont második legnagyobb tavában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!