A mezőségi születésű Barcsay Jenő (1900–1988) Kossuth-díjas grafikus és festőművész életműve előtt is tisztelegnek Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
2025. október 10., 17:562025. október 10., 17:56
Október 11-én, szombaton a Robert Capa és magyar mesterek című tárlatot, majd október 13-án, hétfőn Barcsay Jenő születésének 125. évfordulója alkalmából szervezett kiállítást nyitják meg Bukarestben. Amint a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ közölte,
A Robert Capa és magyar mesterek című tárlat a Bukaresti Fotófesztivál programjába illeszkedik
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
A Bucharest Photo Fest interdiszciplináris kulturális platform, amely a fotográfiát mint a művészi kifejezés, a kritikai reflexió és a polgári elkötelezettség fontos eszközét helyezi középpontba. A bukaresti nemzetközi fotográfiai fesztivál 10. kiadására október 10–19. között kerül sor és két magyar kiállítás is részese lesz az eseménynek. A Mirroring Humans – Robert Capa and Hungarian Masters című különleges tárlat a Magyar Fotográfiai Múzeum és a bukaresti Liszt Intézet együttműködésében valósul meg.
A kiállítás öt legendás magyar fotográfus munkáit sorakoztatja fel, akik egyedülálló módon formálták a fotográfia vizuális nyelvét:
Robert Capa (Friedmann Endre), a Magnum Photos társalapítója, aki humanista szemlélettel és rendíthetetlen elkötelezettséggel örökítette meg a háborúkat. Spanyol polgárháborús, második világháborús és indokínai képeivel a fotográfiát mint eszközt használta a társadalmi igazságtalanságok bemutatására.
Gottfried Bammes (1920–2007) Barcsayhoz hasonlóan a 20. századi művészeti anatómiaoktatás meghatározó alakja
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
A kiállítást Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora vezetésével ismerhetjük meg. A megnyitó ünnepségen lehetőség nyílik a kurátorról a fotográfiáról való személyes beszélgetésre is.
A rendezvényre a belépés ingyenes.
2025-ben, Barcsay Jenő születésének 125. évfordulója alkalmából a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel együtt kettős kiállítással tisztelegnek a magyar festőművészet meghatározó személyisége előtt a román fővárosban.
akit kiterjedt képzőművészeti munkássága mellett az utókor főképp a művészképzésben betöltött iskolateremtő tevékenysége miatt tisztel. Barcsay Jenő és Gottfried Bammes (1920–2007) a 20. századi művészeti anatómiaoktatás két meghatározó alakja. Barcsay a Magyar Képzőművészeti Főiskola, Bammes pedig a Hochschule für bildende Künste Dresden oktatójaként, párhuzamosan fejtett ki maradandó hatást pedagógiai munkássága révén.
Új módszertant dolgoztak ki, emellett pedig mind a mai napig egyetemi tananyagként használt kézikönyveket is írtak. Szemléletük alapvető különbsége egyrészt abból adódott, hogy Bammes már a kezdetektől fogva, szinte orvosi mélységekig hatolva vetette bele magát az emberi és állati anatómia tanulmányozásába, míg Barcsay jóval főiskolai tanulmányai végezte után, a második világháborút követően kapta a feladatot, hogy anatómiát tanítson a Képzőn, és csak ekkor kezdte módszeresen fejleszteni ezirányú ismereteit.
Barcsay Jenő 1953-ban megjelent Művészeti anatómia című tankönyvének óriási hatása volt az európai és az Európán túli művészképzésekre és ma is tankönyvként használják
Fotó: Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest
Barcsay tankönyvében szoros kapcsolat áll fenn oktatási módszerei és művészeti tevékenysége között, életének két területe – a pedagógusi és az alkotói – kölcsönösen megtermékenyítően hatott egymásra az intézményben töltött harminc éve alatt. Érdeklődéséből adódóan főleg a térábrázolás irányába tágította ki a művészeti anatómia fogalmát.
A kiállításban látható, Barcsay által mívesen megrajzolt grafikák a Művészeti anatómia című több nyelvre lefordított, nemzetközileg is ismert könyvéhez készültek, befejezett, aprólékosan kidolgozott ceruzarajzok, amelyek tanúskodnak Leonardo és a reneszánsz anatómusok iránti tiszteletéről.
Barcsay precíz grafikái mellett ugyanis Bammes szemléltető, sematikus rajzai alkalmasak arra, hogy az egyes anatómiai problémákat két különböző nézőpontból, megvilágító erővel szemléltessék. Egymástól több száz kilométerre – olykor több évtizedes különbséggel – készült munkáik azonban megdöbbentően rímelnek egymásra, és érthetővé teszik, hogy miért jelenti rajzi és pedagógiai hagyatékuk mindmáig a két intézményben folyó anatómiaoktatás esszenciáját.
A kiállítást megnyitja: Petru Lucaci, a Romániai Képzőművészek Szövetségének elnöke, Ciprian N. Isac, grafikus tervező, Bucharest Graphic Days, Kósa András László, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest igazgatója.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!