
Jelen sorok szerzője számára a nyolcvanas évek elején meghatározó élményt jelentettek a Magyar Televízió azon – zömmel gyerekeknek szóló – műsorai, amelyekben azzal sikerült az irodalmat, főként pedig a költészetet megszerettetni a zsenge korú nézőkkel, hogy Weöres Sándor verseit adta elő Sebő Ferenc vagy a Kaláka együttes.
2013. november 25., 16:022013. november 25., 16:02
2013. november 25., 19:042013. november 25., 19:04
Természetesen nem arról van szó, hogy kiálltak és szavaltak, hanem – kihasználva a Weöres-költeményekben rejlő zeneiséget – megzenésített formában adták elő a költeményeket.
Ezeket a gyerekkori élményeket idézte fel a nagyváradi Szigligeti Színház legújabb, Hazatérés című előadása, amellyel Weöres Sándor születésének századik évfordulóján tisztelegnek a költő előtt.
A Szabó K. István és Fazakas Márta közreműködésével színpadra állított pódiumelőadás – idomulva Weöres szellemiségéhez – játékos formában, de a legkevésbé sem komolytalanul idézi meg a költőt, és a szűk egyórás játékidő alatta a Weöres-univerzum teljesen magába szippantja a nézőt.
Köszönhető mindez az öt kiváló színésznek – Pitz Melindának, Ababi Csillának, Szotyori Józsefnek, Pál Hunornak és Kocsis Gyulának –, akik nem csupán felmondják, hanem eljátsszák a verseket, valamint a rendezésnek, amelynek nyomán nem csupán száraz szavalóestet kapunk, hanem – a lehető legkimerítőbben kihasználva a Weöres-versek játékosságát, ritmikusságát és muzikalitását – igazi színházi előadást, amely a szerző költészetének minden szegmenséből ízelítőt nyújt.
A leghálásabb, leginkább közönségbarát versek természetesen azok, amelyek olyan képlékeny anyagként használják a nyelvet, annak ritmikusságát, mint fazekasművész az agyagot, és zseniális, játékos, illetve, – mint azt az előadás során használt sámándob is jelzi –, ősi rítusok érthetetlen nyelvű sámánénekeit idéző univerzumot hoznak létre.
Az előadás során a művészek kitűnően képesek érzékletessé tenni e költemények zeneiségét és humorát, de – mint azt a címül választott költemény is jelzi – nem csupán a játékosabb, a nyelv határait feszegető, kísérletező kedvű versek kaptak helyet a válogatásban, hanem a mélyebb gondolatiságot sugárzó, komorabb, drámaibb költemények is.
Az előadás attól lesz igazán jó, hogy a színészek magabiztosan játszanak minden regiszteren – a játékosabb verseket vígjátéki stílusban adják elő, míg a filozofikusabb, önreflexív verseket felvonultató résznél igazi drámai feszültséget teremtenek. Ha valaki eddig nem ismerte behatóbban Weöres művészetét, az új váradi előadás kiváló bevezetés lehet a költő világába.
Ha ma még készülnének olyan televíziós műsorok, amelyek célja az, hogy színvonalas produkciók révén jelenítsék meg a szélesebb nyilvánosság előtt a líra univerzumát, ez az előadás kiváló alapanyag lenne a számukra. Soha ennél rosszabb „születésnapi” ajándékot.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!