
Jelen sorok szerzője számára a nyolcvanas évek elején meghatározó élményt jelentettek a Magyar Televízió azon – zömmel gyerekeknek szóló – műsorai, amelyekben azzal sikerült az irodalmat, főként pedig a költészetet megszerettetni a zsenge korú nézőkkel, hogy Weöres Sándor verseit adta elő Sebő Ferenc vagy a Kaláka együttes.
2013. november 25., 16:022013. november 25., 16:02
2013. november 25., 19:042013. november 25., 19:04
Természetesen nem arról van szó, hogy kiálltak és szavaltak, hanem – kihasználva a Weöres-költeményekben rejlő zeneiséget – megzenésített formában adták elő a költeményeket.
Ezeket a gyerekkori élményeket idézte fel a nagyváradi Szigligeti Színház legújabb, Hazatérés című előadása, amellyel Weöres Sándor születésének századik évfordulóján tisztelegnek a költő előtt.
A Szabó K. István és Fazakas Márta közreműködésével színpadra állított pódiumelőadás – idomulva Weöres szellemiségéhez – játékos formában, de a legkevésbé sem komolytalanul idézi meg a költőt, és a szűk egyórás játékidő alatta a Weöres-univerzum teljesen magába szippantja a nézőt.
Köszönhető mindez az öt kiváló színésznek – Pitz Melindának, Ababi Csillának, Szotyori Józsefnek, Pál Hunornak és Kocsis Gyulának –, akik nem csupán felmondják, hanem eljátsszák a verseket, valamint a rendezésnek, amelynek nyomán nem csupán száraz szavalóestet kapunk, hanem – a lehető legkimerítőbben kihasználva a Weöres-versek játékosságát, ritmikusságát és muzikalitását – igazi színházi előadást, amely a szerző költészetének minden szegmenséből ízelítőt nyújt.
A leghálásabb, leginkább közönségbarát versek természetesen azok, amelyek olyan képlékeny anyagként használják a nyelvet, annak ritmikusságát, mint fazekasművész az agyagot, és zseniális, játékos, illetve, – mint azt az előadás során használt sámándob is jelzi –, ősi rítusok érthetetlen nyelvű sámánénekeit idéző univerzumot hoznak létre.
Az előadás során a művészek kitűnően képesek érzékletessé tenni e költemények zeneiségét és humorát, de – mint azt a címül választott költemény is jelzi – nem csupán a játékosabb, a nyelv határait feszegető, kísérletező kedvű versek kaptak helyet a válogatásban, hanem a mélyebb gondolatiságot sugárzó, komorabb, drámaibb költemények is.
Az előadás attól lesz igazán jó, hogy a színészek magabiztosan játszanak minden regiszteren – a játékosabb verseket vígjátéki stílusban adják elő, míg a filozofikusabb, önreflexív verseket felvonultató résznél igazi drámai feszültséget teremtenek. Ha valaki eddig nem ismerte behatóbban Weöres művészetét, az új váradi előadás kiváló bevezetés lehet a költő világába.
Ha ma még készülnének olyan televíziós műsorok, amelyek célja az, hogy színvonalas produkciók révén jelenítsék meg a szélesebb nyilvánosság előtt a líra univerzumát, ez az előadás kiváló alapanyag lenne a számukra. Soha ennél rosszabb „születésnapi” ajándékot.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!