Az idén 90 éves Korunk, az egyik legrangosabb erdélyi magyar kulturális folyóirat múltját áttekintő tárlat nyílt Kolozsváron, a Korunk Stúdiógalériájában szerda este.
2016. február 11., 19:322016. február 11., 19:32
Kántor Lajos irodalomtörténész, a kiadvány korábbi főszerkesztője (képünkön) elmondta, a kiállításon többek közt megtekinthető az 1926-os első lapszám hátlapja, valamint egy 1929-es folyóirat-borító, amelyet Kassák Lajos tervezett. Az 1940-ig tartó kezdeti időszakból – amikor megszűnt a Korunk – csak ez maradt fenn.
Kántor visszatekintésként kifejtette, 1957-ben újraindult a folyóirat, ettől kezdve 1974-ig fennmaradtak a címlapot ábrázoló plakátok. „Érdekes a történet, hiszen visszaköszön az az ideológia, amelyet a Korunknak is tükröznie kellett, hiszen 1956 októbere, a forradalom vérbefojtása után indult újra a folyóirat, bár a feltámasztására tett erőfeszítések már 1956 nyarán elkezdődtek” – magyarázta Kántor Lajos. Hozzáfűzte, akkoriban hasonló magyar nyelvű folyóirat nem jelent meg Erdélyben, csak irodalmi lapokat lehetett olvasni.
A kiállítás ugyanakkor a közelmúltat is felidézi, a 2010-től kezdődő időszak címlapjait is megtekinthetik a látogatók. Kántor úgy fogalmazott, ami összeköti a két időszakot, azok a titkosszolgálati, besúgói jelentések, és ezek is láthatóak a tárlat anyagában. A dokumentumokat Gáll Ernő egykori főszerkesztő, filozófiai író, illetve Kántor Lajos dossziéjából válogatták ki. Ezenkívül megtekinthetőek a Korunk régi szerkesztőségét és 1984-ben betiltott galériáját bemutató fényképek. Ezen kívül a Korunk évkönyvei közül is került egy mutatóba, illetve láthatóak az Ariadné-könyvek, amelyeket a folyóiratban megjelent esszékből, a lap szerzőinek munkáiból állítottak össze.
A színházról szóló Prospero-könyveket is közszemlére tették, valamint számos történelmi, irodalmi jellegű dokumentumot, köztük egy 1975-ös vendégkönyvet, amelybe a Korunk Galéria akkori látogatói írtak. A tárlaton a folyóirat által az évek során besöpört díjak is láthatóak, köztük a Pulitzer-emlékdíj, amelyet 1996-ban kapott a kiadvány. Néhány festmény, grafika is látható a kiállításon, például Gaál Gábor íróról, irodalomtörténészről, a Korunk szerkesztőjéről készült portré.
„Azt gondolom, hogy ezekből a nagyon különböző időszakokból származó ereklyék kiállítási tárgyként is érdekesek: grafikailag sok az eltérés közöttük. Nagyon szép plakátok is vannak a kiállítottak közt, ezek nyilvánvalóan egy-egy lapszámot népszerűsítettek” – magyarázta Kántor Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!