Az idén 90 éves Korunk, az egyik legrangosabb erdélyi magyar kulturális folyóirat múltját áttekintő tárlat nyílt Kolozsváron, a Korunk Stúdiógalériájában szerda este.
2016. február 11., 19:322016. február 11., 19:32
Kántor Lajos irodalomtörténész, a kiadvány korábbi főszerkesztője (képünkön) elmondta, a kiállításon többek közt megtekinthető az 1926-os első lapszám hátlapja, valamint egy 1929-es folyóirat-borító, amelyet Kassák Lajos tervezett. Az 1940-ig tartó kezdeti időszakból – amikor megszűnt a Korunk – csak ez maradt fenn.
Kántor visszatekintésként kifejtette, 1957-ben újraindult a folyóirat, ettől kezdve 1974-ig fennmaradtak a címlapot ábrázoló plakátok. „Érdekes a történet, hiszen visszaköszön az az ideológia, amelyet a Korunknak is tükröznie kellett, hiszen 1956 októbere, a forradalom vérbefojtása után indult újra a folyóirat, bár a feltámasztására tett erőfeszítések már 1956 nyarán elkezdődtek” – magyarázta Kántor Lajos. Hozzáfűzte, akkoriban hasonló magyar nyelvű folyóirat nem jelent meg Erdélyben, csak irodalmi lapokat lehetett olvasni.
A kiállítás ugyanakkor a közelmúltat is felidézi, a 2010-től kezdődő időszak címlapjait is megtekinthetik a látogatók. Kántor úgy fogalmazott, ami összeköti a két időszakot, azok a titkosszolgálati, besúgói jelentések, és ezek is láthatóak a tárlat anyagában. A dokumentumokat Gáll Ernő egykori főszerkesztő, filozófiai író, illetve Kántor Lajos dossziéjából válogatták ki. Ezenkívül megtekinthetőek a Korunk régi szerkesztőségét és 1984-ben betiltott galériáját bemutató fényképek. Ezen kívül a Korunk évkönyvei közül is került egy mutatóba, illetve láthatóak az Ariadné-könyvek, amelyeket a folyóiratban megjelent esszékből, a lap szerzőinek munkáiból állítottak össze.
A színházról szóló Prospero-könyveket is közszemlére tették, valamint számos történelmi, irodalmi jellegű dokumentumot, köztük egy 1975-ös vendégkönyvet, amelybe a Korunk Galéria akkori látogatói írtak. A tárlaton a folyóirat által az évek során besöpört díjak is láthatóak, köztük a Pulitzer-emlékdíj, amelyet 1996-ban kapott a kiadvány. Néhány festmény, grafika is látható a kiállításon, például Gaál Gábor íróról, irodalomtörténészről, a Korunk szerkesztőjéről készült portré.
„Azt gondolom, hogy ezekből a nagyon különböző időszakokból származó ereklyék kiállítási tárgyként is érdekesek: grafikailag sok az eltérés közöttük. Nagyon szép plakátok is vannak a kiállítottak közt, ezek nyilvánvalóan egy-egy lapszámot népszerűsítettek” – magyarázta Kántor Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!