Az idén 90 éves Korunk, az egyik legrangosabb erdélyi magyar kulturális folyóirat múltját áttekintő tárlat nyílt Kolozsváron, a Korunk Stúdiógalériájában szerda este.
2016. február 11., 19:322016. február 11., 19:32
Kántor Lajos irodalomtörténész, a kiadvány korábbi főszerkesztője (képünkön) elmondta, a kiállításon többek közt megtekinthető az 1926-os első lapszám hátlapja, valamint egy 1929-es folyóirat-borító, amelyet Kassák Lajos tervezett. Az 1940-ig tartó kezdeti időszakból – amikor megszűnt a Korunk – csak ez maradt fenn.
Kántor visszatekintésként kifejtette, 1957-ben újraindult a folyóirat, ettől kezdve 1974-ig fennmaradtak a címlapot ábrázoló plakátok. „Érdekes a történet, hiszen visszaköszön az az ideológia, amelyet a Korunknak is tükröznie kellett, hiszen 1956 októbere, a forradalom vérbefojtása után indult újra a folyóirat, bár a feltámasztására tett erőfeszítések már 1956 nyarán elkezdődtek” – magyarázta Kántor Lajos. Hozzáfűzte, akkoriban hasonló magyar nyelvű folyóirat nem jelent meg Erdélyben, csak irodalmi lapokat lehetett olvasni.
A kiállítás ugyanakkor a közelmúltat is felidézi, a 2010-től kezdődő időszak címlapjait is megtekinthetik a látogatók. Kántor úgy fogalmazott, ami összeköti a két időszakot, azok a titkosszolgálati, besúgói jelentések, és ezek is láthatóak a tárlat anyagában. A dokumentumokat Gáll Ernő egykori főszerkesztő, filozófiai író, illetve Kántor Lajos dossziéjából válogatták ki. Ezenkívül megtekinthetőek a Korunk régi szerkesztőségét és 1984-ben betiltott galériáját bemutató fényképek. Ezen kívül a Korunk évkönyvei közül is került egy mutatóba, illetve láthatóak az Ariadné-könyvek, amelyeket a folyóiratban megjelent esszékből, a lap szerzőinek munkáiból állítottak össze.
A színházról szóló Prospero-könyveket is közszemlére tették, valamint számos történelmi, irodalmi jellegű dokumentumot, köztük egy 1975-ös vendégkönyvet, amelybe a Korunk Galéria akkori látogatói írtak. A tárlaton a folyóirat által az évek során besöpört díjak is láthatóak, köztük a Pulitzer-emlékdíj, amelyet 1996-ban kapott a kiadvány. Néhány festmény, grafika is látható a kiállításon, például Gaál Gábor íróról, irodalomtörténészről, a Korunk szerkesztőjéről készült portré.
„Azt gondolom, hogy ezekből a nagyon különböző időszakokból származó ereklyék kiállítási tárgyként is érdekesek: grafikailag sok az eltérés közöttük. Nagyon szép plakátok is vannak a kiállítottak közt, ezek nyilvánvalóan egy-egy lapszámot népszerűsítettek” – magyarázta Kántor Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!