Az idén 90 éves Korunk, az egyik legrangosabb erdélyi magyar kulturális folyóirat múltját áttekintő tárlat nyílt Kolozsváron, a Korunk Stúdiógalériájában szerda este.
2016. február 11., 19:322016. február 11., 19:32
Kántor Lajos irodalomtörténész, a kiadvány korábbi főszerkesztője (képünkön) elmondta, a kiállításon többek közt megtekinthető az 1926-os első lapszám hátlapja, valamint egy 1929-es folyóirat-borító, amelyet Kassák Lajos tervezett. Az 1940-ig tartó kezdeti időszakból – amikor megszűnt a Korunk – csak ez maradt fenn.
Kántor visszatekintésként kifejtette, 1957-ben újraindult a folyóirat, ettől kezdve 1974-ig fennmaradtak a címlapot ábrázoló plakátok. „Érdekes a történet, hiszen visszaköszön az az ideológia, amelyet a Korunknak is tükröznie kellett, hiszen 1956 októbere, a forradalom vérbefojtása után indult újra a folyóirat, bár a feltámasztására tett erőfeszítések már 1956 nyarán elkezdődtek” – magyarázta Kántor Lajos. Hozzáfűzte, akkoriban hasonló magyar nyelvű folyóirat nem jelent meg Erdélyben, csak irodalmi lapokat lehetett olvasni.
A kiállítás ugyanakkor a közelmúltat is felidézi, a 2010-től kezdődő időszak címlapjait is megtekinthetik a látogatók. Kántor úgy fogalmazott, ami összeköti a két időszakot, azok a titkosszolgálati, besúgói jelentések, és ezek is láthatóak a tárlat anyagában. A dokumentumokat Gáll Ernő egykori főszerkesztő, filozófiai író, illetve Kántor Lajos dossziéjából válogatták ki. Ezenkívül megtekinthetőek a Korunk régi szerkesztőségét és 1984-ben betiltott galériáját bemutató fényképek. Ezen kívül a Korunk évkönyvei közül is került egy mutatóba, illetve láthatóak az Ariadné-könyvek, amelyeket a folyóiratban megjelent esszékből, a lap szerzőinek munkáiból állítottak össze.
A színházról szóló Prospero-könyveket is közszemlére tették, valamint számos történelmi, irodalmi jellegű dokumentumot, köztük egy 1975-ös vendégkönyvet, amelybe a Korunk Galéria akkori látogatói írtak. A tárlaton a folyóirat által az évek során besöpört díjak is láthatóak, köztük a Pulitzer-emlékdíj, amelyet 1996-ban kapott a kiadvány. Néhány festmény, grafika is látható a kiállításon, például Gaál Gábor íróról, irodalomtörténészről, a Korunk szerkesztőjéről készült portré.
„Azt gondolom, hogy ezekből a nagyon különböző időszakokból származó ereklyék kiállítási tárgyként is érdekesek: grafikailag sok az eltérés közöttük. Nagyon szép plakátok is vannak a kiállítottak közt, ezek nyilvánvalóan egy-egy lapszámot népszerűsítettek” – magyarázta Kántor Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!