2012. február 17., 09:322012. február 17., 09:32
Mint Vallasek Júlia a honi magyar ifjúsági sajtó rendszerváltásáról szóló tanulmányában megállapítja: „Az 1989-es romániai rendszerváltás a teljes romániai magyar sajtónyilvánosság radikális átalakulását hozta magával. A kezdeti szakaszban egymásnak ellentmondó irányzatok feszültek egymásnak; együtt, egy időben jelentkezett a múlttal való szakítás és a modern/demokratikus újságírási normák megteremtésének igénye, illetve a múlt egyes elemeinek (újra)hasznosítása, továbbélése.”
Hogy ez az ellentmondásos időszak milyen tendenciákat hozott a romániai sajtónyilvánosságban, azt Győrffy Gábor járja körül A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása című tanulmányában. A fentiekhez szervesen kapcsolódik Kommer Erika tanulmánya is, amely a hazai német újságok 1989-ben és 1990-ben megjelent gyerekoldalait vizsgálja. Különösön érdekes Berkeczi Zsolt összeállítása azokból a magyarázó szövegekkel ellátott fotódokumentumokból, amelyek az 1989. december 22–23-ai székelyudvarhelyi eseményeket mutatják be. Az igen értékes, egyszersmind megrázó pillanatképek Balázs Ferenc és Szabó Károly felvételei.
Mindezek mellett a Botházi Mária, Kassay Réka és Kőrössy Andrea által szerkesztett lapszámban többek közt olvashatunk arról, hogy az erdélyi magyar fiatalok számára milyen lenne az ideális politikus, arról, hogy milyen volt a sportmédia Kolozsváron a két világháború között, akárcsak arról, hogy milyen képet mutatott a szocialista iparosítás a szocialista sajtó tükrében.
Értékes dokumentum Lakatos Artúr levéltári felfedezése: a fiatal kutató a Me.dokban teszi először közzé a zsidó újságíró Arató András szívszorító levelét a pesti gettóból gróf Teleki Bélához, az Erdélyi Párt elnökéhez. A Me.dok című médiatudományi folyóiratot a Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának doktorandusai hozták létre 2005-ben, a lapot a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet adja ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok