2012. február 17., 09:322012. február 17., 09:32
Mint Vallasek Júlia a honi magyar ifjúsági sajtó rendszerváltásáról szóló tanulmányában megállapítja: „Az 1989-es romániai rendszerváltás a teljes romániai magyar sajtónyilvánosság radikális átalakulását hozta magával. A kezdeti szakaszban egymásnak ellentmondó irányzatok feszültek egymásnak; együtt, egy időben jelentkezett a múlttal való szakítás és a modern/demokratikus újságírási normák megteremtésének igénye, illetve a múlt egyes elemeinek (újra)hasznosítása, továbbélése.”
Hogy ez az ellentmondásos időszak milyen tendenciákat hozott a romániai sajtónyilvánosságban, azt Győrffy Gábor járja körül A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása című tanulmányában. A fentiekhez szervesen kapcsolódik Kommer Erika tanulmánya is, amely a hazai német újságok 1989-ben és 1990-ben megjelent gyerekoldalait vizsgálja. Különösön érdekes Berkeczi Zsolt összeállítása azokból a magyarázó szövegekkel ellátott fotódokumentumokból, amelyek az 1989. december 22–23-ai székelyudvarhelyi eseményeket mutatják be. Az igen értékes, egyszersmind megrázó pillanatképek Balázs Ferenc és Szabó Károly felvételei.
Mindezek mellett a Botházi Mária, Kassay Réka és Kőrössy Andrea által szerkesztett lapszámban többek közt olvashatunk arról, hogy az erdélyi magyar fiatalok számára milyen lenne az ideális politikus, arról, hogy milyen volt a sportmédia Kolozsváron a két világháború között, akárcsak arról, hogy milyen képet mutatott a szocialista iparosítás a szocialista sajtó tükrében.
Értékes dokumentum Lakatos Artúr levéltári felfedezése: a fiatal kutató a Me.dokban teszi először közzé a zsidó újságíró Arató András szívszorító levelét a pesti gettóból gróf Teleki Bélához, az Erdélyi Párt elnökéhez. A Me.dok című médiatudományi folyóiratot a Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának doktorandusai hozták létre 2005-ben, a lapot a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet adja ki.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.