A Sapientia egyetem kolozsvári karán mutatták be a Drakula halála című némafilm remake-jének eddig elkészült fejezeteit
Fotó: Molnár Ferenc
A magyar népi hiedelemvilágban is megjelenik a Drakulaként ismert szellemlény alakja, akiről nemcsak ismert mozik készültek el, hanem egy 1921-es némafilm is, ami időközben elveszett. Ebből készítenek remake-et a Sapientia egyetem film szakán. Az alkotók az eddig befejezett részeket hétfőn mutatták be Kolozsváron.
2022. május 03., 16:302022. május 03., 16:30
Lajthay Károly marosvásárhelyi születésű rendező 1921-ben forgatott, elveszett Drakula-filmje remake-jének eddig elkészült részleteit mutatták be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán hétfőn.
A fotó, film, média szak a Magyar Film Napja alkalmából szervezte az eseményt, amelyen a jelen voltak a Drakula halála című mozi alkotói: Lakatos Róbert rendező, a szak oktatója, Farkas Boglárka Angéla, a 2021-ben elkészült fejezetek egyik rendezője, a főszereplő, Pálffy Tibor színművész, valamint Pál Emőke színésznő. A beszélgetést Blos-Jáni Melinda filmtörténész, egyetemi oktató moderálta.
Lakatos Róbert elmondta, a némafilmtörténet órákon találkozott először a hang nélküli alkotásokkal. „A lengyelországi filmművészeti egyetem operatőri szakára jártam, ahol filmetűdöket készítettünk. Nagyrészt párbeszéd nélkül, zajos kamerákkal, 35 mm-es filmre forgattunk” – emlékezett vissza az egyetemi tanár.
Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színésze elmondta, nagyon örül, hogy „személyes viszonyba” került a némafilmmel, bár Pejó Róbert Dallas Pashamende című filmjében volt alkalma egy néma szerepet játszani.
Nehezebb, mert olyan, mintha egy mankót elvennének az embertől, viszont olyan más eszközöket hoz a felszínre, amelyek számomra nagyon izgalmasak” – tette hozzá Pálffy Tibor.
Farkas Boglárka Angéla, a Sapientia film szakának volt diákja, jelenlegi gyártásvezetője elmondta, amikor az egyetemre jött „volt egy betegsége”, mindent dialógusba próbált belezsúfolni. A némafilmben azt szereti, hogy „vizuális nyelv”, megtanít képekben fogalmazni.
Pál Emőke, a kolozsvári Váróterem Projekt színházi műhely színésze elmondta, a mesterképzés után kedvet kapott a doktori képzéshez, amely alatt a színpadi és filmszínészet közötti különbségeket és hasonlóságokat tanulmányozta.
A meghívottak megosztották, miként viszonyulnak Drakula figurájához, a leforgatott filmes adaptációhoz. Lakatos Róbert felháborítónak tartja, hogy a Drakula halála kapcsán mindenki a Drakula-filmekről beszél, mert semmi köze nincs a Friedrich Wilhelm Murnau által megrendezett történethez, sokkal inkább a népi hiedelem világából ismert „halott vőlegényhez”.
Blos-Jáni Melinda szerint a mai nézők a vámpír gróf alakját nehezen tudják elkülöníteni a korábbi, filmekből megismert Drakula-képtől. Megemlítette a TIFF (Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál) egyik reklámját, melyben Gabriel Spahiu alakítja Drakulát. Pálffy Tibor elmondta, nagyon sajnálja, hogy nem hívták el erre a castingra.
„Függetlenül attól, hogy eddig ki vagy mi volt Drakula, nagyon személyes kapcsolódást érzek ehhez a figurához. Úgy gondolom, hogy nagyon sokszínű archetípus Drakula alakja” – jegyezte meg a sepsiszentgyörgyi színész.
Drakulának nagyon tisztán megvan a megfelelője a magyar népi hiedelemvilágban is, amit lüdércként ismernek: szellemlény, aki a vágyott szerető képében jelenik meg, szexuálisan gyötri az élőt, elszívja az energiáját. „Ez a lény talán mindig létezett a képzeletben, valószínűleg az erotika, ami folyamatosan aktuálissá teszi a figurát” – mondta Lakatos.
Pálffy Tibor a Drakula-karakter kapcsán elmondta, nagyon nyitottan közeledett a projekthez. Nagyon kíváncsi volt a diákokra, hogyan közelítik meg ezt a témát. „Jólesett látni, hogy bátran, nyitottan közelednek ehhez a dologhoz.
Számomra ez volt a kulcs, hogy Drakulának mi a félelme a Maryvel való viszonyában, a megsemmisülésében, hogyan tud megjelenni. A félelem emberi kapcsolódási pont és ettől Drakula nem szörny, hanem valahol ember, neki is megvannak a saját félelmei. Ez volt, ami nekem személyesen izgalmas volt” – hangsúlyozta Pálffy Tibor.
Pál Emőke azt fejtette ki, hogyan látja a némafilmes színészi játékot. „A színházi színész játékát befolyásolja a nézők jelenléte, a film esetében nincsenek nézők, de ott a kamera. A színházban szükséges egy erőfeszítés, hogy minden néző tudja kódolni a játékot. Ha a színész ezt az erőfeszítést teszi a kamera előtt is, az teátrálissá teszi a játékát” – mondta Pál Emőke.
„Egy-egy jelenetnél az az érzésem, hogy egy 700 férőhelyes színpadon állnak. Ez abban nyilvánul meg, hogy a némafilmes színészek sokkal tágabb teret akarnak betölteni a játékukkal. Ez a jelenség a széles gesztushasználatból, a távolba meredő tekintetből következtethető” – magyarázta a Váróterem Projekt színésze.
Hozzátette: korabeli színészoktató könyvekben talált információkat, arról, hogy egy adott érzelmi állapotnak mi a fizikai megfelelője, a színésznek hogyan kell lélegeznie, hova kell néznie, milyen gesztust kell használnia. Az esemény végén a filmszak két hallgatója szólalt fel, akik operatőrként vettek részt a forgatáson. Dózsa Endre és Bodor Balázs elmondta, nagyon hálásak a lehetőségért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!