Papp Attila Zsolt és Száraz Miklós György a beszélgetésen
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
„A művésznek az a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György magyarországi író a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett hétvégi író-olvasó találkozón. Az író beszélt Erdélyhez fűződő viszonyáról, Tibetben, a Kaukázusban tett utazásairól, írásművészetének kulisszatitkairól, szereplőinek megformálásáról.
2019. augusztus 26., 16:582019. augusztus 26., 16:58
2019. augusztus 26., 17:062019. augusztus 26., 17:06
Prózaírói munkásságának kulisszatitkairól, szereplőformálásának mikéntjéről, Erdélyben és a nagyvilágban tett utazásairól, a személyes élményanyagnak az írásműbe történő „ávándoroltatásáról” beszélt Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi író szombaton a Kolozsvári Magyar Napokon az erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) meghívottjaként.
A szerző Papp Attila Zsolt kérdéseire válaszolva kifejtette, nem tudja megmondani, Lovak a ködben című regényének elbeszélője miként, miért lett egy 30 év körüli nő, aki „egyszer csak váratlanul elkezdte tollba mondani neki az életét”. „A művésznek az is a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György. Kitért arra, hogy 1899-ben született Borbála nagynénje szolgáltatta az alapanyagot a Lovak a ködben című regény elbeszélőjének megformálásához, a nagynéni hastáncosnőként élt többek közt Alexandriában, Szudánban, ahol az angol katonai parancsnoknak volt a szeretője. „Hogy szabad-e nagylelkűen elbeszélőket adnom a regényeimnek a saját családomból? Azt hiszem, ettől nem rövidült meg a családom” – mondta az író. Száraz Miklós Györgynek tavaly látott napvilágot Székelyek című kötete, amelyet több erdélyi városban is megismerhetett a közönség.
Az író kifejtette, már az 1970-es években kamaszként, és azt követően is rengeteget járt Erdélybe, ahol nemcsak magyarokkal és székelyekkel, de gyakorta románokkal és szászokkal is kapcsolatba került. „Utaztam tehervonatra kapaszkodva, láttam nagy árvizet, meghúztam magam havasokban, erdőkben, templompadlásokon, kamaszként Kerouac-szerűen bóklásztunk Erdélyben, eltűntünk a szülők, tanárok szeme elől” – mondta az író. Elmesélte, a Ceauşescu-korszakban tett erdélyi utazásai egyikén Nagyenyeden helyi fiatalokkal vitatta meg a dákó-román kontinuitáselméletet egy kazánházban, de befogadta őt éjszakára román család, magányos szász öregember, idős székelyek, akik recsegve hallgatták éjszaka a Szabad Európa Rádiót. Az író arról is beszélt, hogy járt Tibetben, nemrég pedig Grúziában, ahol grúzok és magyarok közt egyfajta lelki rokonságot vélt felfedezni.
Száraz Miklós György
Budapesten született 1958-ban. Az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is, 1984-ben végzett. Különböző álneveken korábban is megjelentek írásai, saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen. Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, egy seregnyi napilapnak és folyóiratnak. Fontosabb díjai: József Attila-díj (2003), a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának könyvnívódíja az Apám darabokban című regényért (2016), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018). Fontosabb művei: Az Ezüst Macska (2000), Lovak a ködben (2001), Elpatkolsz, szívem, mint a pinty (2014), Apám darabokban (2016), Az álomvadász (2017), Székelyek (2018) .
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!