Papp Attila Zsolt és Száraz Miklós György a beszélgetésen
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
„A művésznek az a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György magyarországi író a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett hétvégi író-olvasó találkozón. Az író beszélt Erdélyhez fűződő viszonyáról, Tibetben, a Kaukázusban tett utazásairól, írásművészetének kulisszatitkairól, szereplőinek megformálásáról.
2019. augusztus 26., 16:582019. augusztus 26., 16:58
2019. augusztus 26., 17:062019. augusztus 26., 17:06
Prózaírói munkásságának kulisszatitkairól, szereplőformálásának mikéntjéről, Erdélyben és a nagyvilágban tett utazásairól, a személyes élményanyagnak az írásműbe történő „ávándoroltatásáról” beszélt Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi író szombaton a Kolozsvári Magyar Napokon az erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) meghívottjaként.
A szerző Papp Attila Zsolt kérdéseire válaszolva kifejtette, nem tudja megmondani, Lovak a ködben című regényének elbeszélője miként, miért lett egy 30 év körüli nő, aki „egyszer csak váratlanul elkezdte tollba mondani neki az életét”. „A művésznek az is a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György. Kitért arra, hogy 1899-ben született Borbála nagynénje szolgáltatta az alapanyagot a Lovak a ködben című regény elbeszélőjének megformálásához, a nagynéni hastáncosnőként élt többek közt Alexandriában, Szudánban, ahol az angol katonai parancsnoknak volt a szeretője. „Hogy szabad-e nagylelkűen elbeszélőket adnom a regényeimnek a saját családomból? Azt hiszem, ettől nem rövidült meg a családom” – mondta az író. Száraz Miklós Györgynek tavaly látott napvilágot Székelyek című kötete, amelyet több erdélyi városban is megismerhetett a közönség.
Az író kifejtette, már az 1970-es években kamaszként, és azt követően is rengeteget járt Erdélybe, ahol nemcsak magyarokkal és székelyekkel, de gyakorta románokkal és szászokkal is kapcsolatba került. „Utaztam tehervonatra kapaszkodva, láttam nagy árvizet, meghúztam magam havasokban, erdőkben, templompadlásokon, kamaszként Kerouac-szerűen bóklásztunk Erdélyben, eltűntünk a szülők, tanárok szeme elől” – mondta az író. Elmesélte, a Ceauşescu-korszakban tett erdélyi utazásai egyikén Nagyenyeden helyi fiatalokkal vitatta meg a dákó-román kontinuitáselméletet egy kazánházban, de befogadta őt éjszakára román család, magányos szász öregember, idős székelyek, akik recsegve hallgatták éjszaka a Szabad Európa Rádiót. Az író arról is beszélt, hogy járt Tibetben, nemrég pedig Grúziában, ahol grúzok és magyarok közt egyfajta lelki rokonságot vélt felfedezni.
Száraz Miklós György
Budapesten született 1958-ban. Az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is, 1984-ben végzett. Különböző álneveken korábban is megjelentek írásai, saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen. Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, egy seregnyi napilapnak és folyóiratnak. Fontosabb díjai: József Attila-díj (2003), a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának könyvnívódíja az Apám darabokban című regényért (2016), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018). Fontosabb művei: Az Ezüst Macska (2000), Lovak a ködben (2001), Elpatkolsz, szívem, mint a pinty (2014), Apám darabokban (2016), Az álomvadász (2017), Székelyek (2018) .
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!