Papp Attila Zsolt és Száraz Miklós György a beszélgetésen
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
„A művésznek az a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György magyarországi író a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett hétvégi író-olvasó találkozón. Az író beszélt Erdélyhez fűződő viszonyáról, Tibetben, a Kaukázusban tett utazásairól, írásművészetének kulisszatitkairól, szereplőinek megformálásáról.
2019. augusztus 26., 16:582019. augusztus 26., 16:58
2019. augusztus 26., 17:062019. augusztus 26., 17:06
Prózaírói munkásságának kulisszatitkairól, szereplőformálásának mikéntjéről, Erdélyben és a nagyvilágban tett utazásairól, a személyes élményanyagnak az írásműbe történő „ávándoroltatásáról” beszélt Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi író szombaton a Kolozsvári Magyar Napokon az erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) meghívottjaként.
A szerző Papp Attila Zsolt kérdéseire válaszolva kifejtette, nem tudja megmondani, Lovak a ködben című regényének elbeszélője miként, miért lett egy 30 év körüli nő, aki „egyszer csak váratlanul elkezdte tollba mondani neki az életét”. „A művésznek az is a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György. Kitért arra, hogy 1899-ben született Borbála nagynénje szolgáltatta az alapanyagot a Lovak a ködben című regény elbeszélőjének megformálásához, a nagynéni hastáncosnőként élt többek közt Alexandriában, Szudánban, ahol az angol katonai parancsnoknak volt a szeretője. „Hogy szabad-e nagylelkűen elbeszélőket adnom a regényeimnek a saját családomból? Azt hiszem, ettől nem rövidült meg a családom” – mondta az író. Száraz Miklós Györgynek tavaly látott napvilágot Székelyek című kötete, amelyet több erdélyi városban is megismerhetett a közönség.
Az író kifejtette, már az 1970-es években kamaszként, és azt követően is rengeteget járt Erdélybe, ahol nemcsak magyarokkal és székelyekkel, de gyakorta románokkal és szászokkal is kapcsolatba került. „Utaztam tehervonatra kapaszkodva, láttam nagy árvizet, meghúztam magam havasokban, erdőkben, templompadlásokon, kamaszként Kerouac-szerűen bóklásztunk Erdélyben, eltűntünk a szülők, tanárok szeme elől” – mondta az író. Elmesélte, a Ceauşescu-korszakban tett erdélyi utazásai egyikén Nagyenyeden helyi fiatalokkal vitatta meg a dákó-román kontinuitáselméletet egy kazánházban, de befogadta őt éjszakára román család, magányos szász öregember, idős székelyek, akik recsegve hallgatták éjszaka a Szabad Európa Rádiót. Az író arról is beszélt, hogy járt Tibetben, nemrég pedig Grúziában, ahol grúzok és magyarok közt egyfajta lelki rokonságot vélt felfedezni.
Száraz Miklós György
Budapesten született 1958-ban. Az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is, 1984-ben végzett. Különböző álneveken korábban is megjelentek írásai, saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen. Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, egy seregnyi napilapnak és folyóiratnak. Fontosabb díjai: József Attila-díj (2003), a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának könyvnívódíja az Apám darabokban című regényért (2016), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018). Fontosabb művei: Az Ezüst Macska (2000), Lovak a ködben (2001), Elpatkolsz, szívem, mint a pinty (2014), Apám darabokban (2016), Az álomvadász (2017), Székelyek (2018) .
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!