Igaz, ezúttal nem Egyiptomban játszódik a történet, hanem Kínában: a reciklált Múmia-sztoriban a főhősök nem Imhotep, hanem a több ezer évvel ezelőtt élt gonosz Sárkánycsászár ellen hadakoznak. Ez azonban csöppet sem javít a film minőségén, sőt: A Sárkánycsászár sírja minden eddigi múmiafilmet alulmúl.
Elsősorban azért, mert az alkotók egyszerűen elmulasztottak történetet kitalálni, csupán visszaböfögték az előző részek (és a hasonló tematikájú kalandfilmek) kliséit, amelyeket aztán egymás mellé férceltek. Ennek következtében egymást követik a látványos akciójelenetek, amelyek azonban anynyira eredetiek, mint egy harminc lejért megvásárolható Reebok cipő. Persze a hiányosságokat itt is igyekeztek látványelemekkel pótolni, de azokat sikerült a legfantáziátlanabbra és a legelcsépeltebbre gyártani. Az egyetlen üdítő látvány a Himalájában felbukkanó, kiválóan kung-fuzó jetik alakja, amelyek láttán harsány nevetésben tör ki a néző, és ez legalább valamelyest oldja a film színvonaltalansága miatti sokkot.
Nem mintha amúgy bárki is sokat várna egy ilyen kaliberű mozitól, hiszen ezt a műfajt eleve nem arra találták ki, hogy a létbe vetett ember lelki önmarcangolásait firtassa. Az első két rész azonban minden bumfordisága és sablonmegoldásai ellenére szerethető volt, hiszen néha-néha azért még az eredetiség szikrája is megcsillant bennük.
A Sárkánycsászár sírjának alkotói azonban mintha beoltatták volna magukat bármiféle minőségi szellemesség ellen: a film során gyakorlatilag egyetlen értékelhető poén hangzik el, a képi gegeket pedig szintén egyetlen nívósabb elem képviseli. Az viszont valóban jó ötletnek mondható: a Sárkánycsászár és a varázslónő összecsapását a hetvenes évek hongkongi akciófilmjeinek stílusában filmezték, imbolygó kamerával, gyors ráközelítésekkel és a leglátványosabb jelenet megismétlésével, felidézve a klasszikus wire-fu és wuxia stílus világát.
Ez azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy akár csak a legcsekélyebb mértékben is élvezhetőnek minősítsük a filmet. Az elemek fölötti hatalommal bíró, lángoló fejű agyagcsászár és a több ezer éves, oszladozó hullák összecsapásánál még egy kerületi keresztrejtvényfejtő bajnokság is izgalmasabb. Úgyhogy az egyetemes filmkultúra és a mozikedvelő közönség is akkor jár a legjobban, ha a következő forgatókönyvírót vagy producert, aki egy újabb múmiafilm ötletével áll elő, finom szövésű gyolcsokba tekerve belerakják egy ládába, és elássák egy elhagyatott, porlepte díszletraktár mélyére.
A Múmia – A Sárkánycsászár sírja. (The Mummy: Tomb of the Dragon Emperor). Német–kanadai–amerikai kalandfilm, 116 perc, 2008. Rendezte: Rob Cohen. Szereplők: Brendan Fraser, Jet Li, Isabella Leong, Luke Ford. Írta: Miles Millar. Kép: Simon Duggan. Zene: Randy Edelman. Értékelés az 1–5-ös skálán: 1.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.