Igaz, ezúttal nem Egyiptomban játszódik a történet, hanem Kínában: a reciklált Múmia-sztoriban a főhősök nem Imhotep, hanem a több ezer évvel ezelőtt élt gonosz Sárkánycsászár ellen hadakoznak. Ez azonban csöppet sem javít a film minőségén, sőt: A Sárkánycsászár sírja minden eddigi múmiafilmet alulmúl.
Elsősorban azért, mert az alkotók egyszerűen elmulasztottak történetet kitalálni, csupán visszaböfögték az előző részek (és a hasonló tematikájú kalandfilmek) kliséit, amelyeket aztán egymás mellé férceltek. Ennek következtében egymást követik a látványos akciójelenetek, amelyek azonban anynyira eredetiek, mint egy harminc lejért megvásárolható Reebok cipő. Persze a hiányosságokat itt is igyekeztek látványelemekkel pótolni, de azokat sikerült a legfantáziátlanabbra és a legelcsépeltebbre gyártani. Az egyetlen üdítő látvány a Himalájában felbukkanó, kiválóan kung-fuzó jetik alakja, amelyek láttán harsány nevetésben tör ki a néző, és ez legalább valamelyest oldja a film színvonaltalansága miatti sokkot.
Nem mintha amúgy bárki is sokat várna egy ilyen kaliberű mozitól, hiszen ezt a műfajt eleve nem arra találták ki, hogy a létbe vetett ember lelki önmarcangolásait firtassa. Az első két rész azonban minden bumfordisága és sablonmegoldásai ellenére szerethető volt, hiszen néha-néha azért még az eredetiség szikrája is megcsillant bennük.
A Sárkánycsászár sírjának alkotói azonban mintha beoltatták volna magukat bármiféle minőségi szellemesség ellen: a film során gyakorlatilag egyetlen értékelhető poén hangzik el, a képi gegeket pedig szintén egyetlen nívósabb elem képviseli. Az viszont valóban jó ötletnek mondható: a Sárkánycsászár és a varázslónő összecsapását a hetvenes évek hongkongi akciófilmjeinek stílusában filmezték, imbolygó kamerával, gyors ráközelítésekkel és a leglátványosabb jelenet megismétlésével, felidézve a klasszikus wire-fu és wuxia stílus világát.
Ez azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy akár csak a legcsekélyebb mértékben is élvezhetőnek minősítsük a filmet. Az elemek fölötti hatalommal bíró, lángoló fejű agyagcsászár és a több ezer éves, oszladozó hullák összecsapásánál még egy kerületi keresztrejtvényfejtő bajnokság is izgalmasabb. Úgyhogy az egyetemes filmkultúra és a mozikedvelő közönség is akkor jár a legjobban, ha a következő forgatókönyvírót vagy producert, aki egy újabb múmiafilm ötletével áll elő, finom szövésű gyolcsokba tekerve belerakják egy ládába, és elássák egy elhagyatott, porlepte díszletraktár mélyére.
A Múmia – A Sárkánycsászár sírja. (The Mummy: Tomb of the Dragon Emperor). Német–kanadai–amerikai kalandfilm, 116 perc, 2008. Rendezte: Rob Cohen. Szereplők: Brendan Fraser, Jet Li, Isabella Leong, Luke Ford. Írta: Miles Millar. Kép: Simon Duggan. Zene: Randy Edelman. Értékelés az 1–5-ös skálán: 1.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.