Igaz, ezúttal nem Egyiptomban játszódik a történet, hanem Kínában: a reciklált Múmia-sztoriban a főhősök nem Imhotep, hanem a több ezer évvel ezelőtt élt gonosz Sárkánycsászár ellen hadakoznak. Ez azonban csöppet sem javít a film minőségén, sőt: A Sárkánycsászár sírja minden eddigi múmiafilmet alulmúl.
Elsősorban azért, mert az alkotók egyszerűen elmulasztottak történetet kitalálni, csupán visszaböfögték az előző részek (és a hasonló tematikájú kalandfilmek) kliséit, amelyeket aztán egymás mellé férceltek. Ennek következtében egymást követik a látványos akciójelenetek, amelyek azonban anynyira eredetiek, mint egy harminc lejért megvásárolható Reebok cipő. Persze a hiányosságokat itt is igyekeztek látványelemekkel pótolni, de azokat sikerült a legfantáziátlanabbra és a legelcsépeltebbre gyártani. Az egyetlen üdítő látvány a Himalájában felbukkanó, kiválóan kung-fuzó jetik alakja, amelyek láttán harsány nevetésben tör ki a néző, és ez legalább valamelyest oldja a film színvonaltalansága miatti sokkot.
Nem mintha amúgy bárki is sokat várna egy ilyen kaliberű mozitól, hiszen ezt a műfajt eleve nem arra találták ki, hogy a létbe vetett ember lelki önmarcangolásait firtassa. Az első két rész azonban minden bumfordisága és sablonmegoldásai ellenére szerethető volt, hiszen néha-néha azért még az eredetiség szikrája is megcsillant bennük.
A Sárkánycsászár sírjának alkotói azonban mintha beoltatták volna magukat bármiféle minőségi szellemesség ellen: a film során gyakorlatilag egyetlen értékelhető poén hangzik el, a képi gegeket pedig szintén egyetlen nívósabb elem képviseli. Az viszont valóban jó ötletnek mondható: a Sárkánycsászár és a varázslónő összecsapását a hetvenes évek hongkongi akciófilmjeinek stílusában filmezték, imbolygó kamerával, gyors ráközelítésekkel és a leglátványosabb jelenet megismétlésével, felidézve a klasszikus wire-fu és wuxia stílus világát.
Ez azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy akár csak a legcsekélyebb mértékben is élvezhetőnek minősítsük a filmet. Az elemek fölötti hatalommal bíró, lángoló fejű agyagcsászár és a több ezer éves, oszladozó hullák összecsapásánál még egy kerületi keresztrejtvényfejtő bajnokság is izgalmasabb. Úgyhogy az egyetemes filmkultúra és a mozikedvelő közönség is akkor jár a legjobban, ha a következő forgatókönyvírót vagy producert, aki egy újabb múmiafilm ötletével áll elő, finom szövésű gyolcsokba tekerve belerakják egy ládába, és elássák egy elhagyatott, porlepte díszletraktár mélyére.
A Múmia – A Sárkánycsászár sírja. (The Mummy: Tomb of the Dragon Emperor). Német–kanadai–amerikai kalandfilm, 116 perc, 2008. Rendezte: Rob Cohen. Szereplők: Brendan Fraser, Jet Li, Isabella Leong, Luke Ford. Írta: Miles Millar. Kép: Simon Duggan. Zene: Randy Edelman. Értékelés az 1–5-ös skálán: 1.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.