„A kultúra nem pénzelnyelő zsák, hanem olyan erőforrás, amely ösztönzően hat a helyi és regionális fejlődésre, munkahelyeket teremt, és egy olyan európai életszínvonalat hoz létre, amely minden tekintetben jobbá teszi az ország valamennyi polgárának mindennapjait” – jelentette ki Hegedüs Csilla kulturális miniszter csütörtökön Bukarestben azon az eseményen, amelyen a kulturális minisztérium meghirdette az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzésére irányuló hazai versenyt.
2014. december 11., 19:532014. december 11., 19:53
A sajtótájékoztatón jelen volt Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke, valamint Nadia Tunsu, a kulturális minisztérium külkapcsolatokért és európai ügyekért felelős igazgatója.
A kulturális miniszter Nagyszeben 2007-es tapasztalatára is utalt. Elmondta, a város ennek a címnek a megszerzésével olyan fejlesztési alapokat hívott le, amelyek felhasználásával európai rangú várossá válhatott. Románia és Görögország egy-egy városa egy időben viseli majd ezt a címet 2021-ben.
Hegedüs szerint a művelődésügyi tárca „korrekt, átlátható és minden tekintetben tisztességes versenyt szervez”. Rövidesen nevesítik majd azt az államtitkárt is, akinek a szaktárcánál egyetlen hatásköre ennek a projektnek a lebonyolítása lesz.
„A projekt fontosságára mutat rá az az Európai Bizottság által rendelt tanulmány is, amely szerint az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő települések estében az akció idején befektetett, fejlesztésre szánt összeg hatszorosa terült meg profitként. A kezdeményezésnek a kultúra, a társadalom és gazdaság fejlesztésében is számtalan előnye van”– hangsúlyozta Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke.
„A szaktárca az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben szervezi meg az előválogatás és a válogatás eseményeit is, amelyekre az európai szakemberekből álló testületet a bizottság hívja össze” – mondta a sajtótájékoztatón Nadia Tunsu.
A versenyző városoknak tíz hónap áll rendelkezésükre a benevezéshez szükséges iratcsomó előkészítésére, amelyet a kulturális minisztériumhoz kell eljuttatniuk 2015. október 10-éig. 2015. február 16-án szervezi meg a tárca azt a tájékoztató eseményt, amelyen az Európai Bizottság szakértői is részt vesznek, és amelyen az érdekelt városok képviselői megfogalmazhatják kérdéseiket, ugyanakkor bemutatják az elbírálás kritériumrendszerét is.
Néhány hónappal ezt követően egy előválogatási, illetve egy válogatási procedúrára kerül sor, ez utóbbira 2016 augusztusában. Egy európai szakértőkből álló elbíráló bizottság helyszíni látogatásokat tesz, majd 2016 végén hivatalosan is bejelentik a címet elnyerő romániai város nevét. A sajtótájékoztatón bemutatták a projekt romániai versenyének tudnivalóit tartalmazó honlapot, amely folyamatosan frissül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!