„A kultúra nem pénzelnyelő zsák, hanem olyan erőforrás, amely ösztönzően hat a helyi és regionális fejlődésre, munkahelyeket teremt, és egy olyan európai életszínvonalat hoz létre, amely minden tekintetben jobbá teszi az ország valamennyi polgárának mindennapjait” – jelentette ki Hegedüs Csilla kulturális miniszter csütörtökön Bukarestben azon az eseményen, amelyen a kulturális minisztérium meghirdette az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzésére irányuló hazai versenyt.
2014. december 11., 19:532014. december 11., 19:53
A sajtótájékoztatón jelen volt Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke, valamint Nadia Tunsu, a kulturális minisztérium külkapcsolatokért és európai ügyekért felelős igazgatója.
A kulturális miniszter Nagyszeben 2007-es tapasztalatára is utalt. Elmondta, a város ennek a címnek a megszerzésével olyan fejlesztési alapokat hívott le, amelyek felhasználásával európai rangú várossá válhatott. Románia és Görögország egy-egy városa egy időben viseli majd ezt a címet 2021-ben.
Hegedüs szerint a művelődésügyi tárca „korrekt, átlátható és minden tekintetben tisztességes versenyt szervez”. Rövidesen nevesítik majd azt az államtitkárt is, akinek a szaktárcánál egyetlen hatásköre ennek a projektnek a lebonyolítása lesz.
„A projekt fontosságára mutat rá az az Európai Bizottság által rendelt tanulmány is, amely szerint az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő települések estében az akció idején befektetett, fejlesztésre szánt összeg hatszorosa terült meg profitként. A kezdeményezésnek a kultúra, a társadalom és gazdaság fejlesztésében is számtalan előnye van”– hangsúlyozta Iulia Deutsch, az Európai Bizottság romániai képviseletének alelnöke.
„A szaktárca az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben szervezi meg az előválogatás és a válogatás eseményeit is, amelyekre az európai szakemberekből álló testületet a bizottság hívja össze” – mondta a sajtótájékoztatón Nadia Tunsu.
A versenyző városoknak tíz hónap áll rendelkezésükre a benevezéshez szükséges iratcsomó előkészítésére, amelyet a kulturális minisztériumhoz kell eljuttatniuk 2015. október 10-éig. 2015. február 16-án szervezi meg a tárca azt a tájékoztató eseményt, amelyen az Európai Bizottság szakértői is részt vesznek, és amelyen az érdekelt városok képviselői megfogalmazhatják kérdéseiket, ugyanakkor bemutatják az elbírálás kritériumrendszerét is.
Néhány hónappal ezt követően egy előválogatási, illetve egy válogatási procedúrára kerül sor, ez utóbbira 2016 augusztusában. Egy európai szakértőkből álló elbíráló bizottság helyszíni látogatásokat tesz, majd 2016 végén hivatalosan is bejelentik a címet elnyerő romániai város nevét. A sajtótájékoztatón bemutatták a projekt romániai versenyének tudnivalóit tartalmazó honlapot, amely folyamatosan frissül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!