
Fotó: Biró István
2008. március 20., 00:002008. március 20., 00:00
A Promocult 2008 elnevezésû program célja, hogy a hazai kulturális értékeket – a képzõ- és elõadó-mûvészeti, a film és irodalmi alkotásokat, akciókat és azok szerzõit – bemutassa és népszerûsítse az Európai Unió tagországaiban. A Promocult 2008 költségvetése 5 millió lej, a keretbõl egy kulturális projekt támogatására legtöbb 400 ezer lejt ítélhet oda a szaktárca.
Negatív tapasztalatok
A Promocult 2007-es pályázati kiírása számos romániai magyar kulturális szervezet érdeklõdését felkeltette. A lehetõség, hogy produkcióikat külföldön mutassák be, és az erre igényelhetõ költségkeret nagysága – akkor a szintén 400 ezer lejes maximális keret mellett az idei összeg kétszeresét, 10 millió lejt irányzott elõ a minisztérium a programok támogatására – rendkívül vonzónak bizonyult a színházak, táncegyüttesek, mûvészeti szövetségek és egyéb kulturális szervezetek számára. Ám legtöbbjük sikertelenül jelentkezett a kiírásra: annak ellenére, hogy a pályázatok értékelésén magas pontszámokat értek el, a végsõ elbírálásnál a magyar pályázók tervezeteinek legtöbbjét azzal az indoklással utasították el, hogy nem a román mûvészetet, nem a kortárs román kultúrát képviselik. A fenti megokolással élt a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) például a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatánál. A magyar kulturális intézmények vezetõi diszkriminációt emlegettek, óvásokat nyújtottak be a kulturális tárcához, és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), illetve a sajtóhoz fordultak panaszaikkal.
Pontosított pályázati kiírás
Idén több szempontból módosult a Promocult kiírása, elsõsorban a február 10-én hatályra lépett 2008/2-es törvényerejû rendeletnek köszönhetõen. A pályázatot érintõ változtatásoknál figyelembe vették a tavalyi tapasztalatokat, a korrekció igényével dolgozva ki azokat, mondta el lapunknak Demeter András kulturális államtitkár (képünkön). A leglátványosabb módosítás a program címét érinti: a tavalyi „román kortárs mûvészetek” kifejezést idén a „romániai kortárs mûvészetek” váltotta fel, azzal a szándékkal, hogy egyértelmûvé tegye: kisebbségi alkotásokkal is akadálytalanul lehet pályázni. Az államtitkár elmondta, idén személyesen koordinálja a Promocult 2008 programját. Másik jelentõs változásnak a tavalyi keretösszeg ötvenszázalékos csökkentése látszik – ám Demeter indoklása szerint csupán összegek átcsoportosításáról van szó. „Ötmillió a keret, ugyanekkora összeggel rendelkezik a tárca más programok finanszírozására, az Interkulturális Párbeszéd Európai Éve címû program költségvetése 4 millió lej. Tehát a kulturális támogatásra fordítandó keret növekedésérõl beszélhetünk” – jegyezte meg az államtitkár. A 2008-as keret meghatározásában bizonyára az is szerepet játszott, hogy a tavalyi összegnek csupán fele került felhasználásra.
Lehetõség a kulturális értékek népszerûsítésére
„Ezúttal tisztább, a félremagyarázás lehetõségét kizáró kiírás várja a pályázókat” – ígérte Demeter András, hangsúlyozva, a Promocult 2008 nem a kulturális alkotási folyamatokat, hanem a már meglévõ alkotások népszerûsítését támogatja. Lapunk kérdésére, miszerint a pályázati kiírásban szereplõ 20 százalékos önrészt – a maximális kérhetõ keret esetében 80 ezer lejt – a magyar kulturális szervezetek vagy jogi személyiséggel rendelkezõ alkotók vonatkozásában reálisnak tartja-e, az államtitkár azt mondta, a pályázók nem mindegyikének kellene igényelnie a maximális plafont. „Azt gondolom, hogy a romániai kultúra vonatkozásában ez a 400 ezer lej a legnagyobb kulturális projektek Európai Unióban történõ bemutatására is elegendõ. Ennél sokkal kevesebb összegbõl is be lehet mutatni filmeket, színházi és táncelõadásokat, hiszen a hangsúly a népszerûsítésen van” – nyilatkozta Demeter.
A Promocult 2008. április 14-éig benyújtható pályázat adatlapja és a részletes tájékoztató a finantare.cultura-net.ro internetes oldalon érhetõ el.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.