Több száz, köztük neves fesztiválokon díjazott alkotásokat is láthat a közönség az idei TIFF-en
Fotó: Orbán Orsolya
Több száz filmet, köztük több mint egy tucat magyar alkotást láthattak a mozi szerelmesei az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, a levetített filmek forgatásáról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
2025. június 20., 19:192025. június 20., 19:19
A korábbi évekhez hasonlóan a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei kiadása is külön napot szentelt a magyar filmeknek, és a Kolozsvár szívében tíz napon át tartó szemle keretében a magyar filmgyártás legújabb és legrelevánsabb alkotásait láthatja a közönség. A 24. alkalommal, június 13. és 22. között zajló szemle díszmeghívottja Tarr Béla magyar rendező, aki életműdíjat vehet át a zárógálán. A magyar filmkínálatról, a fesztiválon bemutatott filmek forgatásának kulisszatitkairól Zágoni Bálinttal, a magyar nap főszervezőjével, valamint Bántó Csabával, a TIFF-en levetített Egy százalék indián, valamint Sünvadászat című filmek operatőrével beszélgettünk a fesztivál helyszínén.
Zágoni Bálint a Krónikának elmondta, több mint tízéves hagyománya van a magyar napnak a TIFF-en, ami azt jelenti, hogy a fesztiválon 8-10 olyan alkotást levetítenek, amelyet még nem volt lehetősége megtekinteni a kolozsvári közönségnek. „Igyekszünk úgy összeállítani a filmkínálatot, hogy műfaji szempontból is minél változatosabb legyen a választék” – mondta Zágoni Bálint, a magyar napok főszervezője, a kolozsvári Filmtett Egyesület vezetője. Mint fogalmazott, idén valamivel kevesebb, összesen hat magyar film szerepel a TIFF programjában, de
a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező nyolc filmjét is levetítették, a Sátántangó kivételével a neves művész valamennyi fontos alkotása látható volt Kolozsváron.
Tarr Béla munkássága előtt tiszteleg a TIFF, életműdíjall tüntették ki a magyar rendezőt
Fotó: Orbán Orsolya
A magyar nap főszervezője a fesztiválon levetített filmek kapcsán elmondta, a beválogatott hat film közül közül négyet most láthat először a kolozsvári közönség. Az egyik Soós Bálint Dániel Minden rendben című drámája, amely egy morális dilemmát állít a néző elé: mit tenne egy szülő, ha egyedüli szemtanúja lenne annak, hogy a gyermeke látszólag súlyos testi sértést követ el? A filmet februárban mutatták be a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a főszerepben Hajdu Szabolcs látható.
Hajdu Szabolcs egy másik film révén is jelen volt a fesztiválon: rendezőként és főszereplőként jegyzi az Egy százalék indián című alkotást is, amely független filmes párkapcsolati trilógiájának záródarabja. A történet önállóan is érthető, nem igényli az előző két rész ismeretét.
A programban helyet kapott továbbá Schwechtje Mihály Sünvadászat című filmje, amely egy fiatal konzervatóriumi hallgató lány egy napját mutatja be,
A dokumentumfilmes vonalat Mélypont-érzés képviselte, amely két szerfüggő fiatal másfél éves felépülési folyamatát követi végig. A film betekintést nyújt egy különleges módszereket alkalmazó segítő szervezet munkájába is, ahol többek között sziklamászással próbálják előmozdítani a rehabilitációt.
Nagy érdeklődés övezi a kincses városi filmszemlét
Fotó: Orbán Orsolya
A friss bemutatók mellett két olyan film is műsorra került, amelyek már ismerősek lehetnek a mozilátogatók számára. Az egyik a Hogyan tudnék élni nélküled?, az elmúlt három évtized legsikeresebb magyar filmje, a másik pedig Szimler Bálint Fekete pont című drámája, amely a magyarországi oktatási rendszer problémáit mutatja be egy kezdő tanárnő és egy általános iskolás diák történetén keresztül. Arra a kérdésünkre, hogy szervezőként melyiket ajánlja a nézők figyelmébe a fesztiválon levetített filmek közül , Zágoni Bálint elmondta, igazságtalanság lenne a többi filmmel szemben kiemelni csupán egy alkotást. „Ha mégis választanom kellene, a Mélypont-érzést említeném – éppen azért,
Emellett természetesen Tarr Béla filmjeit is jó szívvel ajánlom” – tette hozzá.
Megjegyezte, a filmvetítések mellett Tarr Béla a fesztivál szombati napján mesterkurzust tart, ezenkívül számos egyéb kísérőrendezvényekre is várták a közönséget, többek között Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepelt a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Fotó: Orbán Orsolya
Zágoni Bálintot arról is kérdeztük, mit jelent a TIFF és különösen a magyar nap számára, hogy a fesztivál életműdíjjal tiszteleg Tarr Béla munkássága előtt. Mint fogalmazott,
„Tarr Béla életművének ismeretében nem meglepő, hogy életműdíjat vehet át, és lehet, valamilyen szinten természetessé is válik, hogy ilyen rendezők látogatnak el Kolozsvárra és kapnak életműdíjat, ám ez minden alkalommal komoly szervezői munka eredménye, hiszen nem könnyű ekkora tekintélyű alkotókat meghívni a fesztiválra” – fejtette ki. Hozzátette, presztízsértékű, hogy immár több mint másfél évtizede önálló magyar nap és magyar fókusz is helyet kap a TIFF programjában. Ez nemcsak a magyar filmipar és alkotók számára jelent fontos bemutatkozási lehetőséget,
Az elmúlt években több szakmai együttműködés is született ennek köszönhetően.
Fotó: Orbán Orsolya
Bántó Csaba zilahi származású operatőr több film alkotójaként volt jelen a fesztiválon, a Hajdu Szabolcs rendezte Egy százalék indián, valamint Schwechtje Mihály Sünvadászat című alkotásának levetítése után találkozhatott vele a közönség. A Krónikának elmondta, számára nagyon pozitív és színes érzete van a TIFF-nek. „Más fesztiválokhoz hasonlítva nagyon nagy előnye, hogy az emberek szeme láttára történik, és nagyon jelen van. Konkrétan egy zászlót kitűz a központba, hogy mi most tíz napig itt vagyunk, és nyitottak vagyunk, gyertek.
hanem folyamatosan azt látom, hogy nagyon sok szabad elérésű program van, amibe bevonják a helyi közösséget meg a fesztiválra látogatókat” – mesélte élményeit a fesztiválról.
A Budapesten élő filmes szakembert arról kérdeztük, mennyiben különbözött az operatőri koncepció, megközelítés a két, TIFF-en bemutatott alkotás esetében, lévén, hogy két egymástól teljesen eltérő filmes világról van szó. Bántó Csaba elmondta, alapvetően minden film megközelítése különbözik. Mint fogalmazott, az Egy százalék indián esetében egy színházi előadás filmes adaptációjáról van szó. A forgatókönyv már kiforrott volt, a jelenetek színészi és dramaturgiai szempontból többször kipróbált, színpadon is bemutatott formában léteztek, így a filmváltozat tartalmilag nem sokban tért el az eredetitől, csupán a helyszínekhez és a filmes formanyelvhez igazítottuk a történetet. Hozzátette,
Teljesen új anyag született, ott alakult ki minden mozzanat a rendezővel közösen. Hozzátette, technikai megvalósítás szempontból nem különbözik markánsan a kettő, maga a formátum végül is nagyon hasonlít, tehát főleg technikai szempontból, hiszen mindkét film kézikamerás feldolgozás, valamilyen szinten tartalmilag is rokonítható a kettő, hasonló témaköröket dolgoz fel mindkét film, mindegyik a maga formájában.
Schwechtje Mihály Sünvadászat című filmjében két gyerekszereplőt is láthatunk, a rendező két gyerekét. Ennek kapcsán Bántó Csaba elmondta, a gyerekszereplők jelenléte mindig kétélű dolog a forgatáson,
Ugyanakkor gyorsan elfáradnak, elveszítik a türelmüket, és sokszor inkább azt teszik, amihez épp kedvük van. „Ezért a stáb szerepe is átalakul: a klasszikus »figyelem, felvétel, tessék!» helyett inkább figyelünk, várunk, és különböző eszközökkel próbáljuk előcsalogatni azt a pillanatot, mozdulatot vagy gesztust, ami az adott jelenethez szükséges” – fejtette ki a Krónikának az operatőr.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!