Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja

Elmondta, hogy Románia legrangosabb filmes szemléjén idén 350 önkéntes segíti a stáb munkáját, a nemzetközi és hazai sztárok fogadását. Tudor Giurgiu kiemelte az idei kiadás újdonságait – így például a Teen Spirit nevű szekciót, mely a kamaszokat, a tizenéveseket célozza meg, s melynek zsűrije is – egyedülálló módon – kamaszokból tevődik össze.

A főszervező beszélt arról is, hogy a fesztivál – mint ahogy már az előző 23 kiadáson is megszokhattuk – pezsgést hoz a kincses város egyébként is pezsgő kulturális életébe. A megannyi helyszínen zajló filmvetítéseket különböző kísérőrendezvények, így például kiállítások egészítik ki.

Ezen kívül lesznek különböző workshopok, közönségtalálkozók, beszélgetések is – mint ahogy azt már az elmúlt években szintén megszokhatta a közönség.

A fesztiváligazgató arról is beszélt, hogy különösen pozitívak voltak számára az idei kiadás előtt begyűjtött vélemények a harmincévesnél fiatalabb fesztiválozóktól, akik arról számoltak be, hogy a TIFF nagy hatással volt az életükre: sokak számára tulajdonképpen meghatározta azt, sőt, meg is változtatta – akár a későbbi tanulmányaikat is befolyásolta.

A főszervező a megnyitón azt is kiemelte, hogy az idei fesztivál – ahogy az már szintén egyfajta hagyománnyá vált – egy fontos ügyet is támogat, amely 2025-ben Parajd megsegítése az ott történt katasztrófa nyomán. Ennek érdekében az ajutapraidul.ro honlapon tehetnek a fesztiválozók, résztvevők, meghívottak felajánlásokat, adományokat a katasztrófa sújtotta közösség számára.

Nem maradt el a megnyitón Emil Boc, Kolozsvár polgármesterének felszólalása sem, aki Giurgiu egyik gondolatába kapaszkodva tartotta meg beszédét. Giurgiu, Románia kulturális miniszterének köszönetet mondva jegyezte meg, hogy a kultúrának – különösen a filmnek – nincsenek mindenhol barátai, és épp ezért értékelik nagyra azokat, akik mégis e művészeti ágnak a támogatói.

Ennek kapcsán Boc kifejtette, hogy a kultúra tulajdonképpen egy város lelke, szíve – hogy egy város kultúra nélkül olyan, mint egy emberi test szív nélkül. Rámutatott, a kulturális pezsgés több a művészetek puszta élvezeténél és értékelésénél – ha

Mint mondta, ez hosszabb távon a különböző kreatív szakmák, innovatív iparágak létének is kedvez, sőt, akár jól fizető állások jelenlétét és megszületését is lehetővé teszi. Tehát tulajdonképpen egy város kulturális pezsgése a gazdasági virágzásához is hozzájárul.

A polgármester arról is beszélt, hogy a kultúra tulajdonképpen egyenlő a demokráciával, illetve szabadsággal. Rámutatott, hogy Kolozsvár főtere az a hely, ahol nem messze az 1989-es forradalom áldozatainak emlékművétől – elsőként két művész vesztette életét a forradalom viharában.

Hozzátette, hogy ez különösen fontos a májusi elnökválasztás kontextusában, amely mindannyiunkban megannyi kérdést és bizonytalanságot eredményezett. A polgármester egyúttal megköszönte a városnak, illetve a lakóinak, hogy a választás alkalmával megmutatták: Kolozsvár európai város.

Mihai Chirilov, a fesztivál művészeti vezetője nem fogalmazott meg hosszú ajánlókat – mint mondta, ezt már megtette a fesztivál újságjában, az Aperitif-ben, melynek első számában négyoldalas interjú jelent meg vele: ebben tippeket is megfogalmazott a nézők számára, hogy miket érdemes az idei fesztiválon megtekinteniük.

Mégis kiemelte, hogy a fesztiválon nagyon sok izgalmas alkotás látható, melyek egy része a jövő felé tekint, illetve külön izgalmas, hogy olyan, a jövő felé tekintő alkotások is vannak, amelyek tulajdonképpen a retrospektív szekcióban kaptak helyet – mint például az 1984 című film Michael Radford rendezésében, George Orwell híres regénye alapján. Ennek az alkotásnak a témája, eseményei ma már szinte valóságnak tekinthetők. Chirilov hozzátette: a versenyszekció és a nagyjátékfilmek mellett érdemes a dokumentumfilmek irányába is tekinteni, hiszen ott is megannyi izgalmas alkotás várja a nézőket.

Többek között Irina Margareta Nistor és Corina Chiriac méltatták őt. Nistor kiemelte: szerinte ebben az évben, amikor a cannes-i filmfesztiválon Robert De Nirót jutalmazták életműdíjjal, nagyon helye volt annak, hogy a TIFF-en Florin Piersic kapja ezt a díjat.

Chiriac kamaszkori emlékeit idézte fel, megismerkedését a színésszel, akit egykor csak a nézőtérről csodált, az öltöző előtt várt, s akivel később megannyi alkalommal állhatott egy színpadon.

A méltatások sorát Medeea Marinescu folytatta, aki a díjazott néhány filmjét és szerepét emelte ki – többek között a Harap Alb, a Columna, illetve a Pintea című alkotásokat. Rámutatott, ezek a filmek emlékeinkben maradtak, maradnak, illetve hogy a nehéz időkben a túlélés eszközei voltak a nézők számára – de nem csak számukra. A Piersic által megformált hősök, azok a szerepek, amelyekbe belebújt, őt magát is segítették a nehéz időkben.

A méltatások sorát néhány videóüzenet is követte – többek között a színész volt felesége, Széles Anna színésznő is méltatta Florin Piersicet, illetve egy rövid összeállításban a szervezők bemutatták a színész fontosabb szerepeit, valamint a TIFF előző kiadásain való részvételeit is.

A tréfák után időnként bocsánatot kért a viccelődésért, de – ahogy fogalmazott – ő mindig is így viselkedett, és ma is úgy viselkedik, ahogyan jól érzi magát.

A neves színész visszaemlékezései és anekdotái számos vidám pillanatot okoztak a közönségnek.

Mindeközben azzal is szórakoztatta a közönséget – és okozott igencsak nehéz pillanatokat a szervezőknek –, hogy sem az általuk felkínált pezsgőt, sem a fröccsöt nem fogadta el, mondván: az olyan férfiak, mint ő, és egyébként a rendes emberek is, whiskyt vagy minimum vodkát isznak.

Karrierje kapcsán felidézte, hogy megannyi szép, jó és értékes filmben játszott – hozzátette: talán túl sokban is. Elmesélte, hogy játszott például szovjet koprodukcióban is – kiemelve az Európa felszabadítása című alkotást, melyben Hitler jobbkezét alakította egy olyan német színész oldalán, aki már több mint húszszor játszotta el a Führert.

Például Amadeo Nazzarival, akiről elmesélte: egy szerep kedvéért le kellett volna vágnia a bajuszát, ám erről a rendező nem tudta meggyőzni. Piersic azonban jól ismerte a megfelelő utat: a sztár feleségét győzte meg arról, hogy férjének a szerep kedvéért igenis le kell vágni a bajuszát – elmesélve a szerep mögött álló román történelmi sajátosságokat –, és könnyűszerrel célhoz ért.

Felidézte Richard Johnsonnal való kapcsolatát is, akivel egykor együtt is játszottak, és akinek levelét egy TIFF alkalmával adta át neki valaki – azt a levelet, amit a brit színész halála előtt két nappal írt. A levélben Johnson kiemelte: Florin Piersic volt az egyik azon két román színész közül, akiket igazán szeretett.

Kolléganői méltatását megköszönte – egyúttal el is poénkodta, kiemelve, hogy nyilvánvaló, hogy kedvesek és szépeket mondanak róla, hiszen nem is találhatnak olyan drága partnert, amilyen ő volt számukra.

Majd – a nézők legnagyobb bánatára – át kellett adja helyét a színpadon a nyitófilm, a Christy című alkotás rendezőjének, aki csupán néhány szóban harangozta be a Berlinalén díjat kapott filmjét. Brendan Canty rendezése két testvér különleges, egyáltalán nem könnyű kapcsolatát és életét mutatja be.

És bár a legtöbbek számára tényleg Florin Piersic lopta el a show-t – a film méltó nyitása volt a fesztiválnak.

korábban írtuk

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en

Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.