
Pongrác és társai a fagyosszentek. A május közepén bekövetkező lehűlés A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték
Fotó: Orbán Orsolya
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
2026. május 13., 08:132026. május 13., 08:13
Pongrác, Szervác és Bonifác napjait nevezik a „fagyosszenteknek”, mivel a tapasztalat szerint ezekben a napokban gyakran érkezett hirtelen lehűlés, amely komoly károkat okozhatott a termésben. Amint a Hagyományok Háza emlékeztet a közösségi oldalon, a népi emlékezet sokféle magyarázatot és tréfás történetet őrzött meg ezekkel a napokkal kapcsolatban.
A vajdasági Topolyán például úgy tartották, hogy Pongrác, Szervác és Bonifác haragszanak az emberekre, ezért térnek vissza minden évben hideget hozni.
A gazdák különösen figyelték ezeknek a napoknak az időjárását. Egyes hiedelmek szerint ha a fagyosszentek idején derült volt az ég, jó bortermés várható, míg a nagy hideg rossz termést jelentett előre. A szőlő védelmére sok helyen füstöléssel próbáltak védekezni a fagy ellen.
A földművelés rendjében is fontos szerepük volt ezeknek a napoknak: sok helyen csak a fagyosszentek elmúltával ültették el az érzékenyebb növényeket, például
A néphagyományban még Zsófia napját is emlegették mint lehetséges utolsó fagyos napot.
Amint a Wikipédián szerepel, a hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.
A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között Karl Dove, Richard Assmann és Wilhelm von Bezold.
A légnyomásminimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen fölmelegszik. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos katolikus pap, meteorológiai szakíró, akinek A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon című munkája 1886-ban jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.

Esőre és viharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás van érvényben kedden az ország szinte egész területén.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!