
Fotó: A szerző felvétele
2008. november 17., 16:002008. november 17., 16:00
Az elmúlt nyolc évben írt tárcáiból válogatott egy kötetrevalót Fekete Vince kézdivásárhelyi író, költő: Udvartér című új könyvében hét ciklusba rendezve a Krónika, majd a Háromszék hasábjain megjelent negyvenkilenc publicisztikai írása olvasható. A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház kistermében Farkas Árpád költő, a Háromszék napilap főszerkesztője méltatta a kötetet, aki szerint Fekete Vince történetei messze meghaladják a publicisztikai írás vagy a hírlapi tárca határait, és szépirodalmi igénnyel mutatnak be egy sajátos kisvárosi miliőt - az olvasó megismerheti egy-egy udvartér lakóit és történeteiket.
| \"Az udvartér utcává alakult udvar neve Kézdivásárhelyen. Udvarterek valószínűleg más székely városokban is voltak, de a városrendezések következtében eltűntek. Kézdivásárhelyen 1960-ban még hetvenegy udvartér létezett, többségük a város főteréről nyílt. (...) Az udvarteret a benne lakók családnevéről emlegették, később, mivel sok idegen is bekerült az udvari közösségekbe, a város vezetősége számokkal jelölte meg az udvartereket. (...) Egy-egy udvartér területén legtöbbször tíz-tizenkét lakóépület áll.\" (Magyar néprajzi lexikon) |
Az Udvartér egy kötetnyi pletyka, hiszen a történetek egy kis közösség mindennapjait idézik fel a székelyek sajátos fogalmazásában, és az esetenként fanyar humorba csomagolt kisnovellák, a cinizmussal átitatott tárcák azt sugallják, hogy érdemes élni, az élet úgy szép, ahogy van - vélekedett Farkas Árpád. \"A pletykálás életforma egy kisvárosban, és aki nem pletykál, az is mindig szívesen meghallgat egy-egy történetet. Nem is csoda, hiszen nem vagyunk négy fal közé bezárva, közösségben élünk, és ismernünk kell annak történeteit\" - mondta az író, akinek felolvasott szövegeiben megelevenedett a Pestre szakadt székely munkás figurája, a kocsmai beszólásokat felvonultató írásának egymondatosai pedig hiteles képet festettek a mulatozó székelyről. Fekete Vincének a kisvárosi társadalom mindennapjaiba betekintést nyújtó, a Kaláka könyvek sorozatban megjelent kötete akár humoros szociológiai tanulmányként is olvasható.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.