Fotó: MTI/Soós Lajos
Féléves programsorozattal emlékezik a negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra a Kertész Imre Intézet. A Kossuth-díjas költőre emlékezve csütörtökön tablókiállítás nyílt az intézet előtt, egykori lakóhelyén emléktáblát avattak.
2021. május 27., 17:472021. május 27., 17:47
„Pilinszky elsősorban titok, amelyet mindenki megfejthet a maga számára. Programjainkkal eljutunk iskolákba, vidéki településekre és minden érdeklődőhöz” – mondta Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a sajtótájékoztatón.
„Ezt az Intézetet amikor létrehoztuk, akkor az volt a legfőbb szándékunk, hogy olyan találkozóhely és kultúrtér jöjjön létre, ahol különböző művészeti ágak segítségével hozzuk közel a szélesebb közönséghez azokat a nagyon jelentős művészeket, a Nobel-díjas Kertész Imrét, Sziveri Jánost, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt és Arthur Koestlert, akik számunkra a XX. század legjelentősebb alkotói közé tartoztak és akiknek a tevékenysége, gondolatai és szellemisége közelebb viszik hozzánk azt a történelmi korszakot, amelynek feldolgozásával és bemutatásával a Közalapítvány elsősorban foglalkozik” – tette hozzá a főigazgató.
A Kertész Imre Intézet a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kiemelte:
„Életében megjelent művei együttesen alig egy vékony kötetet tettek ki, ma már öt-hat vaskos kiadványt. Felbecsülhetetlen értékű az az irategyüttes, benne több mint 650 levéllel, amelyet Pilinszky legnagyobb szerelme, Jutta Scherrer Párizsban élő nemzetközi hírű szlavista egyetemi tanár adott át kezelésre az Intézet számára. Tartjuk a kapcsolatot a kéziratgyűjtőkkel és ott vagyunk az aukciókon is” – hangsúlyozta Hafner Zoltán.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Az intézet a sajtótájékoztatón bemutatta a költő első kötete, az 1946-ban megjelent Trapéz és korlát dedikált példányait, a Harmadnapon (1959) című kötete szamizdat példányát, 1948 és 1976 közötti kéziratokat, fotókat, feljegyzéseket.
A csütörtökön megnyílt Benczúr utcai kültéri tárlat, amely Pilinszky pályája legfontosabb állomásait saját idézeteivel és fotókkal eleveníti fel, vándorkiállításként az ország számos pontjára eljut a következő fél évben. A következő hónapokban a tervek szerint több kiadvány megjelentetését is tervezik.
Szabó Tamás programigazgató arról beszélt, hogy
A zenei pályázatra mától augusztus 31-ig várják az anyagokat, a MANK-kal együttműködésben írják ki a pályázatot a Pilinszky munkássága által inspirált képzőművészeti, iparművészeti, video- és fotóművészeti alkotásokra, a versmegfilmesítési pályázat pedig a középiskolásokat célozza, ősztől pedig irodalmi foglalkozások is lesznek a Kertész Imre Intézetben.
Szerveznek továbbá egy beszélgetés-sorozatot a költő életművéről (ez június 9-én indul, az első vendég Hafner Zoltán lesz), tematikus sétákat Pilinszky életének fontos állomásaira, a Magyar Posta pedig emlékbélyeget bocsát ki a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közalapítvány együttműködésével.
Pilinszky 1962 és 1969 között élt ebben a házban, egy sötét, udvarra néző szoba-konyhás földszinti tanácsi kislakásban. Itt írta Fabula, című versét. Az emléktáblán, az Aranykori töredék egy részlete olvasható: „Minden tetőről látni a napot.” A két verset Lukács Sándor színművész adta elő az eseményen.
A programsorozat november 27-én, Pilinszky János születésének századik évfordulója napján egy egész napos rendezvénnyel zárul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!