Fotó: MTI/Soós Lajos
Féléves programsorozattal emlékezik a negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra a Kertész Imre Intézet. A Kossuth-díjas költőre emlékezve csütörtökön tablókiállítás nyílt az intézet előtt, egykori lakóhelyén emléktáblát avattak.
2021. május 27., 17:472021. május 27., 17:47
„Pilinszky elsősorban titok, amelyet mindenki megfejthet a maga számára. Programjainkkal eljutunk iskolákba, vidéki településekre és minden érdeklődőhöz” – mondta Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a sajtótájékoztatón.
„Ezt az Intézetet amikor létrehoztuk, akkor az volt a legfőbb szándékunk, hogy olyan találkozóhely és kultúrtér jöjjön létre, ahol különböző művészeti ágak segítségével hozzuk közel a szélesebb közönséghez azokat a nagyon jelentős művészeket, a Nobel-díjas Kertész Imrét, Sziveri Jánost, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt és Arthur Koestlert, akik számunkra a XX. század legjelentősebb alkotói közé tartoztak és akiknek a tevékenysége, gondolatai és szellemisége közelebb viszik hozzánk azt a történelmi korszakot, amelynek feldolgozásával és bemutatásával a Közalapítvány elsősorban foglalkozik” – tette hozzá a főigazgató.
A Kertész Imre Intézet a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kiemelte:
„Életében megjelent művei együttesen alig egy vékony kötetet tettek ki, ma már öt-hat vaskos kiadványt. Felbecsülhetetlen értékű az az irategyüttes, benne több mint 650 levéllel, amelyet Pilinszky legnagyobb szerelme, Jutta Scherrer Párizsban élő nemzetközi hírű szlavista egyetemi tanár adott át kezelésre az Intézet számára. Tartjuk a kapcsolatot a kéziratgyűjtőkkel és ott vagyunk az aukciókon is” – hangsúlyozta Hafner Zoltán.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Az intézet a sajtótájékoztatón bemutatta a költő első kötete, az 1946-ban megjelent Trapéz és korlát dedikált példányait, a Harmadnapon (1959) című kötete szamizdat példányát, 1948 és 1976 közötti kéziratokat, fotókat, feljegyzéseket.
A csütörtökön megnyílt Benczúr utcai kültéri tárlat, amely Pilinszky pályája legfontosabb állomásait saját idézeteivel és fotókkal eleveníti fel, vándorkiállításként az ország számos pontjára eljut a következő fél évben. A következő hónapokban a tervek szerint több kiadvány megjelentetését is tervezik.
Szabó Tamás programigazgató arról beszélt, hogy
A zenei pályázatra mától augusztus 31-ig várják az anyagokat, a MANK-kal együttműködésben írják ki a pályázatot a Pilinszky munkássága által inspirált képzőművészeti, iparművészeti, video- és fotóművészeti alkotásokra, a versmegfilmesítési pályázat pedig a középiskolásokat célozza, ősztől pedig irodalmi foglalkozások is lesznek a Kertész Imre Intézetben.
Szerveznek továbbá egy beszélgetés-sorozatot a költő életművéről (ez június 9-én indul, az első vendég Hafner Zoltán lesz), tematikus sétákat Pilinszky életének fontos állomásaira, a Magyar Posta pedig emlékbélyeget bocsát ki a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közalapítvány együttműködésével.
Pilinszky 1962 és 1969 között élt ebben a házban, egy sötét, udvarra néző szoba-konyhás földszinti tanácsi kislakásban. Itt írta Fabula, című versét. Az emléktáblán, az Aranykori töredék egy részlete olvasható: „Minden tetőről látni a napot.” A két verset Lukács Sándor színművész adta elő az eseményen.
A programsorozat november 27-én, Pilinszky János születésének századik évfordulója napján egy egész napos rendezvénnyel zárul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!