2007. november 26., 00:002007. november 26., 00:00
„Azért jutottam erre az elhatározásra, mert a továbbiakban nem látom biztosítva azokat a működési kereteket és lehetőségeket, amelyek e roppant feladat felelősségteljes, az eredeti céloknak megfelelő és magas színvonalú ellátását lehetővé tennék a számomra” – indokolta döntését Méhes Márton. Úgy vélte, a város vezetői, illetve az EKF-program főigazgatója módosították hatáskörét. A pécsi közgyűlés nemrég olyan szabályzatot fogadott el, amely Méhes szerint a művészeti igazgatót minden olyan eszköztől megfosztja, amellyel befolyásolhatná az EKF kulturális programjainak támogatására elkülönített – önkormányzati – keret felhasználását. Mint elmondta, a helyzetet súlyosbítja, hogy a pécsi önkormányzati EKF-programkeretet még a 2008-as felvezető évre sem határozták meg, holott a városvezetés már a 2009–2011-es koncepciót várja.
A magyar kormány 2005 októberében döntött arról, hogy Pécset javasolja 2010-re Európa kulturális fővárosának. A város Essennel és Isztambullal közösen viselheti a címet. Az önkormányzat és az EKF-programvezetők között nem újkeletű az ellentét. Tavaly lemondott tisztségéről Takáts József kulturális főtanácsadó, és idén februárban távozott Tarrósy István, a Pécs 2010 Menedzsmentközpont igazgatója is – utóbbi túlbürokratizáltnak és centralizáltnak tartotta az előkészületeket. Kiss Tibor fél évig töltötte be az általános igazgatói állást, helyére júniusban Mészáros Andrást nevezték ki. A közgyűlés egyúttal felmentette állásából Freivogel Gábort építészigazgatót, aki a testület szerint sajtónyilatkozataival hozzájárult, hogy „a projektek megvalósulása tekintetében bizonytalanságérzet alakuljon ki”.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok