2010. március 04., 09:542010. március 04., 09:54
A szereplőválogatáson Jankovics Anna, a szolnoki Szigligeti Színház és a Pesti Magyar Színház művésze is elnyert egy szerepet. „Szerencsés találkozása volt ez rendezőnek és szövegnek” – vélekedett Dimény, Szabó K. István pedig hozzátette: ugyanilyen örvendetes volt a felismerés, hogy a társulat képes és alkalmas a nehéz kortárs mű hiteles megjelenítésére. A Mauzóleum ugyanis sajátos színpadi mű. A rendező meglátása szerint határozottan neorealista színezetű, szociális problémákat feszeget, ugyanakkor nem hiányzik belőle a költőiség és a komikum sem. Parti Nagy Lajos emellett igazi nyelvvarázslónak mondható – véli Szabó. Szójátékok, szlengből átvett kifejezések tarkítják a művet.
Amikor Dimény az évad előtt átvette a társulat vezetését, azt nyilatkozta, nagyobb szerepet kíván biztosítani a kortárs műveknek, mint eddig, miközben azt a közönséget is meg kívánja tartani, amely a könnyebben emészthető, szórakoztató darabokat kedveli. „Évadonként legalább egy kortárs darab műsorra tűzését tervezem” – mondta most, a Mauzóleum kapcsán, s hozzátette: Parti Nagy szövege valóban kihívást jelentett a társulatnak, bár játszottak korábban is hasonlót, de meglehetősen ritkán. Mint kifejtette: célja az, hogy a kevéssé ismert, napjainkban íródott, különleges művek szélesebb közönséghez jussanak el, ezért is kerül most színpadra bérletes előadásként és nem stúdiódarabként a Mauzóleum. A döntés kényszerhelyzetből ered, mint ismeretes ugyanis, a teátrum nézőtere évek óta felújítás alatt áll, nem használható. Emiatt a repertoáron szereplő produkciók mindegyikét nagyszínpadi kamara-előadásként hirdették meg – mondta el Dimény. Így, bár a körülmények messze állnak az ideálistól, mégis többen láthatják az eddig főleg a stúdióteremben játszott kortárs műveket is. Szintén a nagyszínház nézőterének használhatatlansága miatt marad el az idei évad utolsó tervezett premierje, Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című műve, amelyet a társulatvezető reményei szerint a következő évad elején már a felújított nézőtérről tekinthet meg a közönség.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.