Az 1915-ös törökországi örmény népirtás eseményeit feldolgozó regény 2004-ben, röviddel a megjelenése után bestseller lett Olaszországban. A négy utánnyomást megért regényt angol, francia, görög, német, japán, svéd és spanyol nyelvre fordították, a könyv alapján 2006-ban az olasz Taviani-fivérek Európa-szerte ismert filmet forgattak, amelyből a marosvásárhelyi kötetbemutató közönsége is láthatott részleteket.
A regény egy törökországi kisvárosban élő örmény család történetét dolgozza fel, a Pacsirtavár pedig a család nyári lakja, amely üresen áll, miután a török katonák lemészárolják a férfiakat és a kisfiúkat, az asszonyok pedig elmenekülnek. A Pacsirtavár bemutatóján a kötet és egyben a Látó folyóirat szerkesztője, Vida Gábor beszélgetett a fordítóval, Király Kinga Júliával és a könyvet lektoráló, marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Kali Kinga antropológussal, diaszpórakutatóval, akinek az erdélyi örmény identitás a szakterülete. „Arslan asszony idős korában fedezte fel örmény gyökereit, és a családtörténetét foglalta bele ebbe a regénybe, amely egy csapásra világhírűvé tette. Családja anatóliai származású, de az Olaszországba szakadt rokonai sok évig titkolták a szörnyű múltat” – mondta el a fordító. Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a török állam tagadja, hogy a múlt század elején népirtás történt, és az örmények még mindig várnak egy – a nürnbergihez hasonló – elszámoltató perre.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.