
Fotó: A szerző felvétele
2008. február 22., 00:002008. február 22., 00:00
Meghívást kaptak továbbá mindazok, akik az elmúlt ötven évben a vásárhelyi stúdióban dolgoztak. Március 1-jén, szombaton délelőtt a Kultúrpalotában a 80 éves Román Rádió és az 50 éves Marosvásárhelyi Rádió évfordulója alkalmából A közszolgálati rádiók szerepe a médiában címmel szemináriumot szerveznek a Román Rádió elnöksége, valamint a területi stúdiók vezetőinek részvételével. Délután 50 éves a Marosvásárhelyi Rádió címmel gálaműsort tartanak, amelyet élőben közvetítenek. Az ötven éves rádiózásról Zalányi Gyula színművész, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője és Spielmann Mihály történész, a Teleki Téka igazgatója beszél. Fellép Dancs Annamari, Csíky Borka Boglárka, Kovács Zsuzsa, a Kővirág Együttes, Jakab Attila és népi zenekara, valamint Buta Árpád operaénekes. A gálaest végén Gáspárik Attila műsorvezető a rádió munkatársait szólítja színpadra.
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án kezdte meg műsorainak sugárzását. Az új szerkesztőséget négy évvel a kolozsvári rádióstúdió megalapítása után hozták létre, a Magyar Autonóm Tartomány magyar nyelvű hírforrásaként. Adásait a Székelyföldön, a Mezőségen és a Csángóföldön hallgatták. Tematikus műsoraival – Irodalmi élet, Kaleidoszkóp, Tájak és emberek, Téli esték, Folklór Album, Rádiószínház, Gyermekműsor, Postás Jankó levelesládája – minden hallgatói réteg igényét igyekezett kielégíteni. A rádió első igazgatója Papp Ferenc volt, Jakab Margit és Jakab Ernő bemondóként, Vincze Ferenc, Lázár Éva, Soós Árpád és Lukács János szerkesztőként dolgozott. A Marosvásárhelyi Rádiót a hatalom 1985. január 12-én elhallgattatta, a több ezer hangszalagot a hírhedt jilavai börtönbe szállították. A rendszerváltást követően 1989. december 22-én szólalt meg újból a rádió a régi, Hosszú utcai épületben, részben az egykori munkatársakkal. Jelenleg magyar, román és német szerkesztőség működik az intézményben, amely naponta hét órát sugároz magyar nyelven, elsősorban Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megye hallgatóságát célozva meg.
A világ nagy aukciósházaiban minden év novemberében–decemberében dollármilliókért cserélnek gazdát korunk legértékesebb műtárgyai. A világ legdrágább festménye Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása.
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.