2011. augusztus 01., 02:462011. augusztus 01., 02:46
Egész héten zenei workshopot tartott Kapolcson, az Alexandra udvarban sok különböző stílusú zenésszel, a Bara népi zenekarral és saját zenekarával Ferenczi György. Az együtt tanulás során a kalotaszegi népzene előadásmódját tanulták és tanították profi és amatőr zenészek. „Ahhoz, hogy mai magyar népzene tudjon születni, meg kell ismerni a népzenei harmóniavilágot, a dallamot, a játékmódot” – mondta Ferenczi György, a Rackajam frontembere. Az énekes – aki eredetileg blueszenész – mostanra a magyar zenét tartja a legfontosabbnak. A Művészetek Völgyében mindenki a saját hangszerének a népzenei környezetben való helyes használatát tanulta, vonásról vonásra mindent végiggyakoroltak, mondta Ferenczi György. Hozzátette: a fiatal klasszikus zenészekhez és a zenekarokhoz egy flamencogitáros is csatlakozott, a közös cél a tanulás volt, és a napi többórányi gyakorlás eredményeképpen összeállt „valami ösztönösen magyar muzsika”.
| „Jó volna, ha lennének olyan turisztikai pénzforrások, amelyekkel a fesztiválokat lehetne támogatni. Nincsenek, és ez baj” – jelentette ki Kapolcson L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke, aki mindvégig a Művészetek Völgyében tartózkodott. Rámutatott: az lenne a szerencsés, ha „visszajönne” a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az a pénzforrása, amely korábban rendelkezésre állt, és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ad hoc kollégiumát támogatta. Szerinte az lenne a jó, ha a turisztikáért felelős államtitkárság odaadná a NKA nagy fesztiválokért felelős ad hoc kollégiumának az összeget, amely 200 millió forintos pluszpénzt jelentett a fesztiválok támogatására. „Tudomásul kellene venni, hogy az ilyen nagy fesztiválok, mint a Művészetek Völgye is, igen jelentős áfabevételt termelnek, hiszen 100 ezernél több ember fordul meg itt is 10 nap alatt” – mutatott rá az elnök. A Művészetek Völgyének kulturális kínálatát különlegesnek nevezte. Véleménye szerint itt félretehetőek a világnézeti és politikai különbségek és esztétikai ellentétek is; olyan zenészek, színművészek, írók fordulnak meg a Völgyben, akik adott esetben nem dolgoznának egymással egy színpadon. „Ez tényleg egy össznemzeti kulturális találkozó” – összegzett L. Simon László. |
Mintegy kétszázan zsúfolódtak be eközben annak a kávéháznak az udvarába, ahol Szörényi Levente zeneszerző, a legendás Illés együttes frontembere beszélgetett rajongóival. „A közönség szeretetével nem szabad visszaélni, ezért is fejeztem be a Hattyúdal elnevezésű fellépéssel a koncertezést” – jelentette ki Szörényi. Mint részletezte, a közönség a harmadik vagy negyedik szám után észreveszi, „ha már nem vagy az igazi”. „Ezt nem szabad megvárni, így már nem szabad fellépni” – jegyezte meg. Nagy meglepetést okozott a beatlegenda azzal is, hogy kijelentette: mindenre büszke, csak arra nem, amit létrehozott a pályáján. A magyarázatával aztán megnyugtatta a közönségét, mondván: a zenélést, zeneszerzést a hivatásának és természetesnek tartotta, azt „csinálnia kellett, és a lehető legjobban”. „Ám a szőlőművelés és a borászkodás más, mert például micsoda nagy öröm egy chardonnay-t keverni olaszrizlinggel vagy juhfarkkal, s ha az jól sikerül, na, arra büszke vagyok” – fogalmazott. Szörényi Levente kitért arra is, hogy jövő tavasszal készül felújítani a 2000-ben, Esztergomban bemutatott Veled, uram című musicalt, amely az István, a király folytatása, és az Operettszínház mutatja majd be. Azt nem érti – vetette fel –, hogy miért próbál „fogást találni rajta” a katolikus egyház. Csak azért, mert azt mondta egy rádióriporternek, amikor Csíksomlyón mintegy félmillió ember énekelte az István, a király dalait, hogy ha lenézne most István király, azt látná; az országa nincs egyben, az egyháza is bajokkal küzd, idegenből pénzelt szekták „hajtanak a fiatalok lelkére” és sajátítják ki. „Ha itt megállok, nincs semmi baj, de azt találtam hozzátenni: ezért kár volt Koppányt felnégyelni – emlékeztetett. – Azóta a »pogányság zászlóvivőjének vagyok kikiáltva«, de minimum gyanús figurának” – véli Szörényi.
A Művészetek Völgye keretében osztották ki a Bokréta és biciklilánc elnevezéssel megrendezett, egy héten át tartó magyar néprajzi filmfesztivál díjait szombaton este Vigántpetenden; a zsűri 82 versenyfilmet és 49 versenyen kívülit nézett meg, s az alkotásokat hat kategóriában értékelte. A díjkiosztón Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum képviselője, a fesztivál egyik szakmai vezetője ismertette a díjazottakat. Mint elmondta, a zene és tánc kategóriában a Domokos János és Magyar N. Attila rendezte Fotográfiák című film lett az első. A migráció (elvándorlás) kategória győztese a Sebek című film, amelynek rendezője Tóth Artin. Az új vizuális nyelv kategóriában a Barlang című filmet tartották a legjobbnak, rendezője Szederkényi Júlia. A portré kategóriában a Naprúl napra, hónaprúl hónapra című film nyert, rendezője Kabai László. Az elbeszélt történelem kategória első helyezettje a Játék a tér című film lett, Pelsőczy Petra rendezésében. A hatodik kategória – nemzedékek együttélése – győztese pedig a Jajgatán című film, amelyet Sós Mária rendezett. A győztes filmek rendezőit értéktárggyal jutalmazták, az egyes kategóriákban különdíjjal elismert filmek alkotói pedig oklevelet kaptak a zsűritől.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!