Összekapcsolt kulturális örökségek

A szűkszavú mondat mögött gigantikus tartalom áll: a tervek szerint ma rajtoló Europeana kezdésként kétmillió digitalizált tételt – filmet, fényképet, festményreprodukciót, hanganyagot, kéziratot, térképet, újságcikket és könyvet – bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Ezzel lehetővé válik, hogy bárki képernyőre varázsolja az európai kultúrkör kívánt szeletét – a portálon böngészők ugyanis voltaképpen egy olyan folyamatosan bővített digitális enciklopédiában lapoznak, amelynek fejezetei az európai könyvtárak, múzeumok, nemzeti filmarchívumok, képzőművészeti gyűjtemények minden jelentős anyagát tartalmazzák.

Egérrel a könyvtárban

Az Europeana az ókori Alexandria híres könyvtárának mintájára kívánja felhalmozni és az internet segítségével bárki számára elérhetővé tenni a kontinens kulturális értékeit. A terv szerint a kultúrkincstár állománya 2010-ben válik teljessé, és 6–10 millió tételt fog tartalmazni. A portálon bemutatott tartalom több nyelven is elérhető lesz: míg kezdetben a nagy világnyelveken – angolul, franciául, németül – kaphat információkat a látogató, a projekt kiteljesedésével 21 európai nyelv kísérőszövege közül lehet majd választani. Az egyes tartalmak nem elszigetelten, hanem kontextusokban lesznek elérhetőek: ha például valaki Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa iránt érdeklődik, először a kép reprodukcióját, majd a vele kapcsolatos tudományos értekezéseket, cikkeket is képernyőre hívhatja. Az unió információs és médiaügyi biztosa, Viviane Reding bejelentése szerint a weboldal november 20-án kezdi meg működését, és válik elérhetővé a www. europeana.eu internetes címen.

Az Apor-kódex a Magna Charta mellett

Kódexeket, tekercseket, térképeket, antik szövegeket eddig is digitalizáltak a szakemberek,  azzal a céllal, hogy megmentsék azokat a pusztulástól. Az Europeana portál azzal írja fölül az értékmentő törekvéseket, hogy a széttagolt állományokat, a csak szakmai fórumok által ismert és használt adatbázisokat egy közös felületen gyűjti össze. Kihívást az jelentett, hogy milyen módszerrel és milyen fontossági sorrendben kerülnek majd a portálra a közös kultúrkincs egyes elemei. Az Europeana felelősei szerint a bemutatásban a nemzeti kultúrák legfontosabb elemei élveznek elsőbbséget, olyan értékű dokumentumok, mint például Gutenberg Bibliája, vagy a Magna Charta. Fontos kritérium az is, hogy a politika ne szólhasson bele az oldalra felkerülő tartalomba. Az Europeana interaktívan bővül, a tartalmak feltöltésében részt vehet minden olyan kulturális szervezet – például könyvtárak, múzeumok, levéltárak –, amely megfelel a szerkesztők által megszabott technikai kritériumoknak. Így csak az intézmények elkötelezettségén múlik, hogy egy adott nemzet kurtúrkincse milyen mértékben jelenik majd meg a portálon.

Európa kontra Amerika?

A virtuális enciklopédiát a Google digitalizálási törekvéseivel szemben hozta létre az Európai Unió. Az amerikai keresőóriás ugyanis 2004-ben indított hasonló célú könyvtári projektet, amely keretében eddig közel 7 millió könyvet és újságcikket tettek elérhetővé az interneten. Bár az anyagok egy része ingyenes, a szerzői jog által védett könyveket pénzért lehet letölteni. A kritikus álláspontra helyezkedők szerint a Google vállalkozása profitorientált, és az amerikai irodalomra helyezi a fő hangsúlyt – ezzel szemben az EU-tagállamok nemzeti könyvtáraiban őrzött 2,5 milliárd kötet mindössze 1 százaléka digitalizált. A kultúra internetes népszerűsítésében lehetőséget látó Microsoft is megpróbálkozott az ötlettel, a multinacionális szoftvercég 2006-ban indította el on-line könyvtárát, de másfél év és 750 ezer cím digitalizálása után feladta a vállalkozást. Ellenlépésként először Franciaország hozta létre a riválisnak szánt Quaero keresőt, majd öt másik európai állammal közösen rendelkeztek az Európai Digitális Könyvtár kialakításáról, amely az Europeana alapját képezi.

Hírösszefoglaló