Sokszínűek. A folyton újuló csapat és változatos repertoár teszi különlegessé az UniCante kórust
Fotó: Rab Zoltán
Minden évadban új csapattal, sajátos stílusú és „ízű” repertoárral kezdi el a közös munkát Fekete Miklós, aki 15 éve alapította meg a kincses városban az UniCante Egyetemi Kórust. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem zeneművészeti karán is oktató karvezető az évek során bővülő és formálódó csoportról, a tagok motivációjáról, a vasárnapi ünnepi kóruskoncert különlegességéről beszélt a Krónikának.
2024. június 15., 09:012024. június 15., 09:01
– Milyen céllal, illetve milyen igényekre válaszként jött létre ezelőtt 15 évvel az UniCante Egyetemi Kórus?
– 2009 októberében Egyetemistakórus névvel indultunk, és ahogy a névadás is jelzi, kezdetben Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták voltak a tagjaink. Egy részükkel, a kezdeményező diákokkal korábban már volt szakmai kapcsolatom, amikor a Báthory István Elméleti Líceumban tanítottam őket.
– Az évek során több mint 200 kórustag, a legkülönfélébb szakok hallgatói és végzettjei csatlakoztak a csoporthoz. Mikor kezdett el bővülni a csapat, illetve hogyan találták meg a közös hangot?
– 2010 elején az első fellépésünkkor 25-en énekeltünk, tavaly pedig egy projekt keretében közel 45-en léptünk fel. A kórustagok száma évadról-évadra változik, sőt még tanév közben is, hiszen az órák, vizsgaidőszak is befolyásolja a diákok programját. A csoportnak még most is nagy része egyetemista, de a városban maradt végzettek közül is többen velünk énekelnek, sőt még néha egy-két líceumi tanuló is csatlakozik, tehát ilyen szempontból is változatos az összeállítás. A csatlakozásnak nem feltétele a zenei képzettség, ezért bármilyen szakon is tanult az érdeklődő, ha volt egy kis affinitása a zenéhez, megtalált minket. Ugyanakkor minden ősszel, amikor új csapattal kezdünk el dolgozni,
Fekete Miklós karvezető célja, hogy a kórusnak legyen csapatjellege, és közben minőségi éneklést nyújtson
Fotó: Vakarcs Lóránd
– Milyen visszajelzések érkeztek, mi motiválta a kórustagokat, hogy heti rendszerességgel részt vegyenek a próbákon?
– Az egyetemistáknak számtalan programlehetőségük van a városban, ezért megtiszteltetés számomra, hogy a 15 év alatt több mint 220 ember áldozta a kórusra az idejét. Ez a csoda, amit közösen megtapasztalunk, motiváló tényező, akárcsak a keddi esti izgalmas próbák, vagy a koncertek. A kórustagoknak mondhatni hobbijuk az éneklés, de a rendszeres részvétel egyfajta kötelezettséget is jelent. A vasárnapi koncertünk alkalmából megszólítottuk a korábbi tagokat is, és megkértük őket, hogy osszanak meg egy-két gondolatot kórustapasztalataikról. Volt, aki azt írta, hogy számára örömtréning az együtt éneklés, más pedig
Az örömtréning, öröméneklés kifejezés többször szerepelt a visszajelzések között, és ez jó megerősítés, mert pont ezt szeretnénk, hogy a kórusnak legyen csapatjellege, és közben minőségi éneklést nyújtson.
A Kolozsvári Mátyás Napok visszatérő fellépője az UniCante
Fotó: Vakarcs Loránd
– Az eddigi közel száz fellépésből melyeket emelné ki, és miért voltak ezek fontosak a kórus számára?
– A Kolozsvári Magyar Napokon való fellépések az elmúlt három évből mind emlékezetesek voltak, akárcsak a Hagyományok Háza Ég és Föld elnevezésű projektje keretében adott nagycsütörtöki koncertek. Szintén kedves számunkra A reneszánsz hangja című műsor, amikor 450-500 évet „visszaröppentünk” az időben. A Szélfútta dalocska című előadásunkban magyar szerzők műveit énekeltük, többek között a kolozsvári születésű Orbán Györgyét, akinek alkotásait nagyon szeretjük, ezért többször műsorra tűzzük. Tavaly pedig volt egy nagyon izgalmas jazzprojektünk, amely azért volt érdekes számunkra, mert mi korábban a reneszánsztól a kortárs magyar vagy idegen nyelvű kóruszenéig terjedtünk a repertoár összeállításánál. Bár néha kikacsingattunk ebből a klasszikusabb nézetből, de ennyire messzire nem merészkedtünk el. Általában a vokális jazzt 4-6 ember énekli, ezért óriási kihívás volt, és cseppet sem szokványos ezt 40-45 kórustaggal megvalósítani.
– Miben rejlik a vasárnapi kóruskoncert különlegessége?
– Elsősorban a 15. évadunk zárása ad majd ünnepi, meghitt hangulatot az eseménynek, valamint reményeink szerint 30-40 korábbi tag is velünk fog majd ünnepelni és énekelni. Szintén érdekessége a koncertünknek, amiért a Tükröződések címet is adtuk neki, hogy egyrészt
A repertoár másrészt azért is figyelemre méltó, mert a kiválasztott műveket sajátos módon párba is állítottuk. Bár szerzőjük más, zenei stílusuk is merőben eltérő, mégis ezek a kórusművek ugyanannak a szövegnek, versnek vagy imának különböző zenei megfogalmazásai. Így tükrözi vissza két-két eltérő kórusmű Shakespeare 18. szonettjének üzenetét, a 42. zsoltár Isten-vágyódásának hangulatát, a nagyheti fájdalom érzetét, vagy akár az este, az éjszaka varázslatos hangulatát.
A kolozsvári kóruscsoport az Ég és Föld műsor keretében is énekelt
Fotó: Gáll Melinda
– Hogyan tekintenek a következő időszak elé, milyen célokat tűztek ki maguk elé?
– Elsőként arra törekszünk, hogy jól sikerüljön az ünnepi koncert, és készülünk a Kolozsvári Magyar Napokon való fellépésünkre. A következő kihívás elé pedig ősszel nézünk, amikor kezdődik az új évad és ezzel együtt a csapatépítés. Már most nagyon sok ötlet érik bennem, hogy mit szeretnék megvalósítani, de előbb látnom kell, hogy kivel éneklünk közösen, mert minden évadot az új csapat függvényében tervezünk meg.
Versekkel összekötött zenés rendezvényt tartanak Kolozsváron Mátyás király születésnapja alkalmából február 24-én – közölte a fellépő UniCante Egyetemi Kórus.
Új műfajjal, dzsesszes átdolgozásokkal lép a közönség elé a kolozsvári UniCante Egyetemi Kórus: június 25-én koncerteznek a kincses városbeli Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!