Balassa, aki jelenleg a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) magyar népi építészeti szakbizottságának elnökeként tevékenykedik, abban találta kiemelkedőnek Furu Árpád kötetét, hogy az a tudományos feltárás és adatfeldolgozás igényével mutatja be a tizenkilencedik század óta legismertebb magyar néprajzi vidékként számon tartott kistáj huszadik század eleji és két világháború közötti építészeti alkotásait. A rengeteg fénykép mellett a könyv szakszerű leírással mutatja be azt az örökséget, amely akkor jött létre, amikor más magyar vidékek népi építészete már leáldozóban volt. „Nem véletlen, hogy Kós Károly és barátai, pályatársai ebből a kalotaszegi kincsből merítettek, és alkalmaztak elemeket saját tervezésű épületeiken” – értékelt a szakember.
A számos szaktanulmány mellett 2006-ban Műemlékvédelem Torockón címmel első kötetét publikáló Furu Árpád elmondta: új könyve egy 1999–2000-ben több munkatársával végzett kalotaszegi felmérés összegzése. Tizenhét faluban kutatva szinte minden hagyományos épületet adatlapoztak, lefényképeztek, így vaskos adattár gyűlt össze. Mint mondta, az új kötete formájában és tartalmában is követi a Torockó építészetét és műemlékvédelmét taglaló korábbi könyvét. Ennek kapcsán jegyezte meg Balassa M. Iván, hogy az 1989-es rendszerváltozást követően egyre több határon túli tájegységet és ezek épített örökségét is bemutató színes album jelent meg, és noha képanyaguk kifogástalan, dokumentáltságuk és ebből eredő írásbeli tartalmuk gyakran hagy kívánnivalót maga után. „Ráadásul a Magyarországon kiadott könyvek éppen oda nem jutnak el, ahol szükség van rájuk: esetünkben Erdélybe. Márpedig az ilyen anyag-, illetve örökségfeltáró munkákat vissza kell származtatni születési helyükre is” – tette hozzá a néprajzkutató. Szerinte Furu Árpád könyve minden tekintetben tökéletes, nagy érdeme, hogy nemcsak a magyar, hanem a román kalotaszegi építészetet is vizsgálja, hiszen a kettő – az egymásra gyakorolt kölcsönhatásából eredően – nem tárgyalható külön. A Krónika érdeklődésére Furu Árpád elmondta: következő könyvében Udvarhelyszék népi építészetét mutatja be, már dolgozik a kéziraton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok