Balassa, aki jelenleg a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) magyar népi építészeti szakbizottságának elnökeként tevékenykedik, abban találta kiemelkedőnek Furu Árpád kötetét, hogy az a tudományos feltárás és adatfeldolgozás igényével mutatja be a tizenkilencedik század óta legismertebb magyar néprajzi vidékként számon tartott kistáj huszadik század eleji és két világháború közötti építészeti alkotásait. A rengeteg fénykép mellett a könyv szakszerű leírással mutatja be azt az örökséget, amely akkor jött létre, amikor más magyar vidékek népi építészete már leáldozóban volt. „Nem véletlen, hogy Kós Károly és barátai, pályatársai ebből a kalotaszegi kincsből merítettek, és alkalmaztak elemeket saját tervezésű épületeiken” – értékelt a szakember.
A számos szaktanulmány mellett 2006-ban Műemlékvédelem Torockón címmel első kötetét publikáló Furu Árpád elmondta: új könyve egy 1999–2000-ben több munkatársával végzett kalotaszegi felmérés összegzése. Tizenhét faluban kutatva szinte minden hagyományos épületet adatlapoztak, lefényképeztek, így vaskos adattár gyűlt össze. Mint mondta, az új kötete formájában és tartalmában is követi a Torockó építészetét és műemlékvédelmét taglaló korábbi könyvét. Ennek kapcsán jegyezte meg Balassa M. Iván, hogy az 1989-es rendszerváltozást követően egyre több határon túli tájegységet és ezek épített örökségét is bemutató színes album jelent meg, és noha képanyaguk kifogástalan, dokumentáltságuk és ebből eredő írásbeli tartalmuk gyakran hagy kívánnivalót maga után. „Ráadásul a Magyarországon kiadott könyvek éppen oda nem jutnak el, ahol szükség van rájuk: esetünkben Erdélybe. Márpedig az ilyen anyag-, illetve örökségfeltáró munkákat vissza kell származtatni születési helyükre is” – tette hozzá a néprajzkutató. Szerinte Furu Árpád könyve minden tekintetben tökéletes, nagy érdeme, hogy nemcsak a magyar, hanem a román kalotaszegi építészetet is vizsgálja, hiszen a kettő – az egymásra gyakorolt kölcsönhatásából eredően – nem tárgyalható külön. A Krónika érdeklődésére Furu Árpád elmondta: következő könyvében Udvarhelyszék népi építészetét mutatja be, már dolgozik a kéziraton.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.