Balassa, aki jelenleg a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) magyar népi építészeti szakbizottságának elnökeként tevékenykedik, abban találta kiemelkedőnek Furu Árpád kötetét, hogy az a tudományos feltárás és adatfeldolgozás igényével mutatja be a tizenkilencedik század óta legismertebb magyar néprajzi vidékként számon tartott kistáj huszadik század eleji és két világháború közötti építészeti alkotásait. A rengeteg fénykép mellett a könyv szakszerű leírással mutatja be azt az örökséget, amely akkor jött létre, amikor más magyar vidékek népi építészete már leáldozóban volt. „Nem véletlen, hogy Kós Károly és barátai, pályatársai ebből a kalotaszegi kincsből merítettek, és alkalmaztak elemeket saját tervezésű épületeiken” – értékelt a szakember.
A számos szaktanulmány mellett 2006-ban Műemlékvédelem Torockón címmel első kötetét publikáló Furu Árpád elmondta: új könyve egy 1999–2000-ben több munkatársával végzett kalotaszegi felmérés összegzése. Tizenhét faluban kutatva szinte minden hagyományos épületet adatlapoztak, lefényképeztek, így vaskos adattár gyűlt össze. Mint mondta, az új kötete formájában és tartalmában is követi a Torockó építészetét és műemlékvédelmét taglaló korábbi könyvét. Ennek kapcsán jegyezte meg Balassa M. Iván, hogy az 1989-es rendszerváltozást követően egyre több határon túli tájegységet és ezek épített örökségét is bemutató színes album jelent meg, és noha képanyaguk kifogástalan, dokumentáltságuk és ebből eredő írásbeli tartalmuk gyakran hagy kívánnivalót maga után. „Ráadásul a Magyarországon kiadott könyvek éppen oda nem jutnak el, ahol szükség van rájuk: esetünkben Erdélybe. Márpedig az ilyen anyag-, illetve örökségfeltáró munkákat vissza kell származtatni születési helyükre is” – tette hozzá a néprajzkutató. Szerinte Furu Árpád könyve minden tekintetben tökéletes, nagy érdeme, hogy nemcsak a magyar, hanem a román kalotaszegi építészetet is vizsgálja, hiszen a kettő – az egymásra gyakorolt kölcsönhatásából eredően – nem tárgyalható külön. A Krónika érdeklődésére Furu Árpád elmondta: következő könyvében Udvarhelyszék népi építészetét mutatja be, már dolgozik a kéziraton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok