Örökség a lapokon

Balassa, aki jelenleg a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) magyar népi építészeti szakbizottságának elnökeként tevékenykedik, abban találta kiemelkedőnek Furu Árpád kötetét, hogy az a tudományos feltárás és adatfeldolgozás igényével mutatja be a tizenkilencedik század óta legismertebb magyar néprajzi vidékként számon tartott kistáj huszadik század eleji és két világháború közötti építészeti alkotásait. A rengeteg fénykép mellett a könyv szakszerű leírással mutatja be azt az örökséget, amely akkor jött létre, amikor más magyar vidékek népi építészete már leáldozóban volt. „Nem véletlen, hogy Kós Károly és barátai, pályatársai ebből a kalotaszegi kincsből merítettek, és alkalmaztak elemeket saját tervezésű épületeiken” – értékelt a szakember.
A számos szaktanulmány mellett 2006-ban Műemlékvédelem Torockón címmel első kötetét publikáló Furu Árpád elmondta: új könyve egy 1999–2000-ben több munkatársával végzett kalotaszegi felmérés összegzése. Tizenhét faluban kutatva szinte minden hagyományos épületet adatlapoztak, lefényképeztek, így vaskos adattár gyűlt össze. Mint mondta, az új kötete formájában és tartalmában is követi a Torockó építészetét és műemlékvédelmét taglaló korábbi könyvét. Ennek kapcsán jegyezte meg Balassa M. Iván, hogy az 1989-es rendszerváltozást követően egyre több határon túli tájegységet és ezek épített örökségét is bemutató színes album jelent meg, és noha képanyaguk kifogástalan, dokumentáltságuk és ebből eredő írásbeli tartalmuk gyakran hagy kívánnivalót maga után. „Ráadásul a Magyarországon kiadott könyvek éppen oda nem jutnak el, ahol szükség van rájuk: esetünkben Erdélybe. Márpedig az ilyen anyag-, illetve örökségfeltáró munkákat vissza kell származtatni születési helyükre is” – tette hozzá a néprajzkutató. Szerinte Furu Árpád könyve minden tekintetben tökéletes, nagy érdeme, hogy nemcsak a magyar, hanem a román kalotaszegi építészetet is vizsgálja, hiszen a kettő – az egymásra gyakorolt kölcsönhatásából eredően – nem tárgyalható külön. A Krónika érdeklődésére Furu Árpád elmondta: következő könyvében Udvarhelyszék népi építészetét mutatja be, már dolgozik a kéziraton.