Örökre hazatért Gyergyószárhegy költője

Gyergyószárhegy neves szülöttjét a budapesti Szent István-bazilikában ravatalozták fel, ahol magyarországi barátai, tisztelői szerdán búcsúztak el tőle. A délután három órától kezdődő római katolikus liturgiájú temetési szertartást György Balázs plébános, illetve Ferencz Ervin ferences szerzetes celebrálja. A temetést megelőzően, pénteken este hét órától, az esti mise után virrasztást tartanak a római katolikus plébánia ravatalozójában.


Bartis Ferenc 1936. július 4-én született Gyergyószárhegyen. Újságírói-szerekesztői tevékenységét a Bukarestben megjelenő Falvak Népénél kezdte, Marosvásárhelyen a Sütő András szerkesztette Új Élet munkatársaként tevékenykedett. A kommunista rendszert kiszolgáló karhatalmi rendőrség ötször tartóztatta le, első alkalommal mindössze tizenhárom éves volt, ekkor államellenes összesküvéssel vádolták. Az 1956-os magyarországi forradalom után újra letartóztatták, először halálra ítélték, majd ezt több évtizedes börtönbüntetésre változtatták. Fiatalságából tíz évet töltött romániai börtönökben. Szabadulása után kényszerlakhelyre költöztették családjával együtt, majd 1984-ben végleg kiutasították az országból, és megfosztották a román állampolgárságtól. Azóta Budapesten élt, 1988–1989 között a Magyarok, 1990-től A Céh című folyóirat főszerkesztője volt. 1989-től az Összmagyar Testület elnöke, 1995-től az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja és főtitkára, 1992-től a clevelandi Árpád Akadémia tagja volt. Az Árpád-érmet 1991-ben, Belváros-Lipótváros díszpolgári címét és a Pro urbe Budapest díjat három évvel később vette át. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és az ’56-os Forradalom Hőse kitüntetéssel is elismerték.
Főbb művei: Konok szeretet (1970), Kegyetlen szépség (1975), Fohászok és titkok föltámadás előtt (1996), Ellopták a világ lelkét (1998), Rovások az idő mestergerendáján (1998), Akarjatok élni szabadon (1999), Fekete tűzijáték (2003), A kényszerhelyzet művészete és a művészet kényszerhelyzete (1994), Az összmagyar eszme (2005).