Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódallal indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót.
2018. február 17., 14:302018. február 17., 14:30
2018. február 17., 19:132018. február 17., 19:13
Fotó: Biró István
Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódallal indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót.
2018. február 17., 14:302018. február 17., 14:30
2018. február 17., 19:132018. február 17., 19:13
A bújdosódalt több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt mintegy ezerfős gyülekezetben – számolt be az MTI.
A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök Kallós Zoltán kisugárzását példázva úgy vélekedett:
Fotó: Biró István
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke búcsúbeszédében Kallós Zoltánt, az „egyszemélyes intézményt” méltatta, akinek kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt. A politikus úgy fogalmazott: „az identitásformálás apostola” távozott az élők sorából.
Fotó: Biró István
„Akik egyszer találkoztak vele, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közelében lehettek, azoknak az identitása kitágult és megszilárdult, gazdagabbá vált, és másképpen értették azt, hogy kik ők. Tudták, hogy mivé akarnak válni, tudták, hogy milyen értékekre építhetnek” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Életének 92. évében, szerdán délután elhunyt Kallós Zoltán, a nemzet művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő – közölte szerdán Facebook-oldalán a Kolozsvári Rádió.
Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy
Fotó: Biró István
Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.
Fotó: Biró István
Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét. Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Fotó: Biró István
Orbán Viktor: egy nagy hazafival lettünk szegényebbek
Orbán Viktor szerint Kallós Zoltán halálával egy nagy hazafival lettünk szegényebbek. A miniszterelnök részvétüzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel szombaton a válaszúti gyászszertartáson. A kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar „tiszteletbeli nagyszülőjévé”.
Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik: „Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak.”
A miniszterelnök az MTI beszámolója szerint megállapította: Kallós Zoltán távozásával „szegényebbek lettünk egy nagy hazafival”. Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
szóljon hozzá!