Fotó: Biró István
Életének 92. évében, szerdán délután elhunyt Kallós Zoltán, a nemzet művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő – közölte szerdán Facebook-oldalán a Kolozsvári Rádió.
2018. február 14., 16:052018. február 14., 16:05
2018. február 15., 12:102018. február 15., 12:10
Az 1926-ban a Kolozs megyei Válaszúton született Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb és legsikeresebb magyar népzenegyűjtőinek.
Kallós Zoltánban Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. század legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhettük - emlékezett a szerdán elhunyt néprajztudósra Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Népművészeti Tagozatának vezetője.
Példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült tavaly március 15-én Kossuth Nagydíjban. Kallós Zoltán 2017-ben elnyerte az Európai Unió Kulturális Öröksége kitüntetését, az Europa Nostra díjat is, akárcsak a közönségdíjat.
Kallós Zoltán a teljes életét arra áldozta, hogy összegyűjtse a magyar népi kultúra értékeit – méltatta az MTI-nek a szerdán elhunyt néprajzkutatót Szép Gyula kolozsvári népzenész, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány egyik alapítója, jelenlegi alelnöke.
Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése” – fogalmazott Kallós Zoltán korábban az MTI-nek.
Sebő Ferenc: Kallós Zoltán átadta másoknak tudását
Kallós Zoltán ismertette meg a világot a Mezőség elfeledettnek hitt hangszeres, táncos hagyományaival. Olyan gyűjtő volt, aki tudását, anyagait másokkal is megosztotta és bátorította a fiatalokat – mondta Sebő Ferenc az MTI-nek. A Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, előadóművész kitért arra, hogy amikor 1971-ben először ment gyűjtőútra Erdélybe, Kallós Zoltán az állomáson várta őket Széken. „Az alsótöki lakodalomba mentünk Éri Péterrel gyűjteni, akkor találkoztunk először. Gyűjtéseink során olyan helyekre vitte el minket, ami nekünk fontos volt. Cipelt minket hegyen-völgyön át. Több évtizeden keresztül gyűjtöttünk zenét az iránymutatásával, mindig pontos címre küldött minket” – tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy Kallós Zoltán az ötvenes-hatvanas években megtalálta a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémia kutatóival, Martin Györggyel és a Pesovár-testvérekkel is, így munkájához segítséget tudott kapni Magyarországról, ahová aztán gyűjtéseinek az eredménye átkerülhetett. Ahogy Kallós Zoltán tavaly márciusban, a Kossuth Nagydíja alkalmából az MTI-nek felidézte: egy budapesti út során Kodály Zoltánnal is találkozott és egy magnót kapott tőle. „Kallós Zoltán a hagyományok gyűjtése mellett a válaszúti bentlakásos kollégium létrehozásával gondoskodott arról is, hogy a szórványvidéken élő magyar gyermekek ne kallódjanak el és ismerjék meg a magyar kultúrát” – emelte ki Sebő Ferenc.
A néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet.
Tavaly júniusban a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának 25. évfordulóját a Kolozs megyei településen.
A Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték pénteken a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának a 25. évfordulóját.
Számtalan kitüntetése közül első Kossuth-díját 1996-ban kapta, 2000-ben Magyar Örökség díjjal, 2001-ben pedig Magyar Corvin-lánccal ismerték el munkásságát. 2010-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés, 2011-ben pedig a Köztársaság Elnökének Érdemérme birtokosa lett. A Nemzet Művésze díjat 2014-ben adományozták Kallós Zoltánnak. 2016-ban Szent István-díjas lett, illetve Kolozs megye díszpolgárává is választották. 2017-ben Kossuth-nagydíjban részesült, és Europa Nostra díjat, illetve közönségdíjat is kapott.
A Kallós Zoltán Alapítvány szerdán délután honlapján közölte, a temetés részleteiről a későbbiekben adnak tájékoztatást.
Kelemen László: életműve nélkül ma nem virágozna a magyar népművészet
Kallós Zoltán életműve nélkül ma nem virágozna a magyar népművészet szerte a Kárpát-medencében – méltatta az MTI-nek a magyar néprajzkutatás szerdán elhunyt kiemelkedő alakját Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója. Kallós Zoltán más kutatókkal együtt olyan újszerű szemléletet indított útjára a néprajzkutatásban, amelynek egyenes következménye lett a táncházmozgalom és az, hogy ma a Hagyományok Háza kiemelt nemzeti intézményként dolgozhat – mondta el Kelemen László.
Kiemelte Kallós Zoltánnak a Ceausescu-diktatúra által elzárt Erdélyben született munkáit, a Balladák könyve és az Új guzsalyam mellett című köteteket, valamint a 25 CD-s Kallós Archívum című sorozatot is. „Ezek olyan klasszikus gyűjtések, amelyek még abban az időszakban születtek, amikor Erdélyben élt a népművészet, a népzene és a néptánc" - fogalmazott. Hozzáfűzte azt is: Kallós Zoltán gyűjtéseinek is köszönhető, hogy a néprajzkutatóknak, hagyományápolóknak ma is van hová nyúlniuk és van mit átadniuk az újabb generációknak. Kelemen László pótolhatatlannak nevezte a néprajzkutató válaszúti birtokán létrehozott szórványkollégium munkáját, kiemelve, hogy a KallósZoltán Alapítvány által működtetett virágzó szellemi centrum tevékenysége ma már az egész Mezőségre kiterjed.
A szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató gazdag életműve nagy hatással volt mindnyájunkra, távozásával szegényebb lett a Kárpát-medencei magyar közösség – közölte az RMDSZ. Alább közöljük a szövetség elnöke, Kelemen Hunor által aláírt búcsúztatót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!