A Bánffy Miklós Operastúdió a Jókai (Napoca) és Rózsa (Samuil Micu) utca sarkán
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
„Olyan gyarapodást ünnepelhetünk, ami egy opera életében is történelmi léptékű” – jelentette ki Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója annak kapcsán, hogy szerda este Kolozsváron átadták a Bánffy Miklós Operastúdiót.
2022. december 14., 21:192022. december 14., 21:19
2022. december 15., 00:152022. december 15., 00:15
A Jókai (Napoca) és Rózsa (Samuil Micu) utcák kereszteződésénél található ingatlant a magyar kormány támogatásával vásárolta és újíttatta fel az Erdélyi Református Egyházkerület, mely hosszú távú ingyenes használatba adta az operának. Az átadás ünnepélyességét emelte, hogy az első fennmaradt magyar opera, a Kolozsváron írt Béla futása bemutatásának 200. évfordulóján rendezték.
Kató Béla püspök átadja a kulcsot Szép Gyulának
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Bécsből, Pozsonyból is jöttek zeneszerzők dolgozni, tanítani, de Déryné Széppataki Róza és Erkel Ferenc sem véletlenül döntött a kincses város mellett. Szép Gyula arra is kitért, hogy az akkori helyzethez képest jól ismertek az operában ma uralkodó áldatlan állapotok, hogy nincs próbaterem, tér a díszletek, kellékek tárolására. Hozzátette, ez a probléma oldódik meg a magyar kormány, az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ együttműködése révén, hiszen a most átadott épület mellett tavasszal az opera egy, a kellékek tárolására alkalmas raktárépülettel is gazdagodik.
A Bánffy Miklós Operastúdió átadásán elsőként felszólaló Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: életünk sorsszerűen és rendeltetésszerűen közösségbe, közösségekbe van beágyazva, de egy változó, fejlődő társadalomban felbomlanak a hagyományos közösségek. Úgy vélte, nagy baj, ha ezek helyére nem lép semmi, de még nagyobb, ha hamis ideológiai megfontolásból strukturális akadályokat emelnek intézményesített módon az egészséges társadalmi közösségek, jól működő társadalmi csoportok létrejötte, kialakulása elé. Kató Béla szerint ezt szenvedte el az erdélyi magyar közösség több évtizeden keresztül.
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy ahol a totalitárius rendszer teljesen megszüntette a hagyományos értékeket, a közösségeket sem tudták újraéleszteni. Ahhoz, hogy ez mégis megvalósulhasson, az adott közösségnek nagyon sokszor olyan cselekedetekre kell elszánnia magát, ami nem szokványos. Példaként elmondta, hogy mikor előző nap megkérdezték tőle a teológusok, „Mit csinál egy püspök?”, azt felelte, hogy többek között stúdiót épít az operának...
Horváth Zoltán és Fülöp-Gergely Tímea
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
– jelentette ki Kató Béla, aki szerint a közösség tagjainak fel kell ismerniük a cselekvés lehetőségét.
A művészetek, az opera is éppen olyan fontos és szerves része az életünknek, mint bármi más – hangsúlyozta a püspök. „Valóságos csoda, hogy itt Erdélyben megmaradt a Kolozsvári Magyar Opera, és mint egyedüli ilyen intézmény élte túl a történelem viszontagságait” – hívta fel a figyelmet az egyházi elöljáró, aki szerint ebből kifolyólag nem mondhatunk le róla. Hangsúlyozta, csak az intézményekben lehet megmaradni, ez az egyetlen mód arra, hogy a határon túli magyarság megőrizze önazonosságát.
A püspök úgy vélte, ez egyfajta ajándék mindannyiunknak a közelgő karácsonyra, majd átadta a szimbolikus kulcsot Szép Gyulának. Az operaigazgató elmondta, hogy a magyar kormány támogatásával megszerzett és felújított épületet a román kormány segítségével sikerült felszerelni, többek között két zongorával is gazdagodott.
Kató Béla: „a püspök stúdiót is épít az operának”
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
A magyar kormány üzenetét tolmácsolva Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédében rámutatott: nehéz év végéhez közeledünk, „amikor talán a legnagyobb harcot kellett megvívnunk közösségeinkért, nemzeti értékeinkért”.
A szomszédban dúló háborúra és a nehéz gazdasági helyzetre utalva úgy vélte, nehéz helyzetben kell önmagunkra, nemzeti értékeinkre figyelni, de a nehézségek ellenére is sikerült a legtöbb nemzeti jelentőségű programot életben, sőt fejlődésben tartani. „Elsődlegesnek mindig a jövőbe tekintést tartottuk és ilyen értelemben az építkezés marad a kulcsszó” – jelentette ki, úgy vélve, ennek az építkezési folyamatnak a része a Bánffy Miklós Operastúdió is.
– fogalmazott. Úgy vélte, a Bánffy Miklós Operastúdió „egyfajta Erdélyi Magyar Zene Háza, egyszerre alkotó műhely és előadótér is”.
Brendus Réka főosztályvezető szerint a Bánffy Miklós Operastúdió „egyszerre alkotó műhely és előadótér is”
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
A bukaresti teendői miatt távolmaradt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök adta át, aki azt hangsúlyozta, hogy „a nagy ügyek szeretetével kell vállalni a bennünket megtaláló feladatok végzését”.
Gaál György művészettörténész, korábbi tulajdonos
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
A régi várfalra épített műemlék épületben fül-orr-gégészi magánszanatórium is működött, volt tulajdonosai nyugodt szívvel adták el, látva, hogy a továbbiakban „a művészet szentélyeként” fog szolgálni.
A különleges alkalmat a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek, Fülöp-Gergely Tímeának, Pataki Adorjánnak és Horváth Zoltánnak a fellépése tette ünnepélyesebbé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!