2009. február 24., 09:412009. február 24., 09:41
Már januárban megkezdték a próbákat, azonban egyes díszletelemek felszerelése órákat vesz igénybe. A filharmónia termében nem tudunk folyamatosan próbálni, hiszen ott koncerteket is tartanak, ráadásul nincsenek meg a szükséges technikai feltételek sem, mint például a függönyök, a leereszthető hátterek, külön bejárat a díszletezőknek az átrendezéshez, amelyek egy kőszínházban adottak – vázolta Anca Bradu, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata legújabb nagyszínpadi előadásának rendezője.
Anca Bradu váradi származású, édesapja, Mircea Bradu a váradi színház igazgatója volt, így a rendező jó ismerője a váradi színházi világnak, bár a Szigligeti Társulatnál most rendez először, de többször dolgozott magyar színészekkel Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és Veszprémben is rendezett már. Anca Bradu elmondása szerint a szereposztás kialakításához nagy segítséget jelentettek a társulat korábbi előadásairól készült videofelvételek, és külön öröm számára, hogy Halasi Erzsébetet és F. Bathó Idát, a színház két nyugdíjas művészét is színpadra szólíthatja a szinte a teljes társulatot felvonultató előadásban.
Mint mondta, nem törekedett arra, hogy erőszakkal aktualizálja a darab cselekményét. Az 1920-as években játszódó Kasimir és Karolina szintén válság idején történik, és jelenleg is „valós vagy gerjesztett gazdasági válságban” élünk, és a nézőnek magának kell majd felfedeznie a darab allegóriáit – mondta a rendező. Kasimir (Pál Hunor) és Karoline (Gajai Ágnes) története a müncheni Oktoberfest forgatagában játszódik, ahol a szereplők elkerülhetetlenül sodródnak a kudarc felé.
A rendező elárulta, hogy a játékszínt a filharmónia termének lehetőségeihez igazították, ezért a szereplők feltűnnek majd a nézőtéren is, ugyanakkor a zene is fontos szerephez jut a produkcióban. Kabaréjelenet-szerű képek, ének és tánc teszi mozgalmassá a darabot. Anca Bradu szerint emlékezetes előadást készítenek a váradi közönség számára, munkáját Dobre-Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező és Mălina Andrei koreográfus segítik, a darab zenéjét pedig a szintén Nagyváradon született Horváth Károly szerezte.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.