Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
Klasszikus kabaréjeleneteket sorakoztat fel a nagyváradi Szigligeti Színház óévbúcsúztató előadása, amely élőben, a színházteremben várja a közönséget, mivel a városban csökkent a fertőzöttségi ráta. A produkciót öt alkalommal játsszák a napokban a járványügyi óvintézkedések betartásával.
2020. december 30., 10:242020. december 30., 10:24
Újranyithatja kapuit a nagyváradi Szigligeti Színház, mivel a városban 3 ezrelék alá esett a fertőzöttségi ráta. Tegnaptól megnyitottak a kávézók, éttermek belső terei, a játéktermek is. Amint a teátrum közölte, a közönséggel való találkozást fergeteges óévbúcsúztató előadás-sorozattal ünnepli a teátrum. December 30. és január 2. között öt alkalommal láthatja a közönség a Kabaré 12 című, új bemutatót.
Érdekesség, hogy a társulat két idős művésze, Hajdu Géza és Dobos Imre régi színházi szilveszterekre emlékezik a kabaré keretében. A csókos asszony című operett részlete is felcsendül a produkcióban.
Nagyváradon még az 1900-as évek elején jött létre a kabaré, mely a századelőn élte virágkorát. „A Szigligeti Színház mellett két kabarészínház is működött Váradon, mindkettő a Fekete Sas Palotában. A Bonbonnière kabaré volt a régebbi, a mai bábszínház helyén működött, a nemrég bezárt mozi helyén pedig Kabos Gyulának, a híres filmszínésznek, komikusnak a tulajdonában volt egy másik kabaré, ami nagyon jól ment” – mondta el az előadás kapcsán az M5 csatorna műsorában Hajdu Géza, a társulat rangidős színművésze.
A kifejezetten szilveszterre készült, csaknem kétórás műsor rendezője Novák Eszter. Célja az volt, hogy a járványügyi szabályozásoknak megfelelő előadást hozzanak létre a társulat művészeivel, amely a régi idők nagyváradi szilvesztereit idézi fel, és ugyanakkor önfeledt szórakozást ígér.
– mondta Novák Eszter rendező.
A Kabaré 120 című előadást ma 19 órától főpróbaként, holnap 16.30-kor előbemutatóként, majd 20 órától bemutatóként láthatja a közönség. Január 2-án 16.30-tól és 20 órától ünnepi előadásként tűzte műsorára a társulat. A Szigligeti Színház szervezői felhívják a nézők figyelmét, hogy az előadások között fertőtlenítik a színház közönségforgalmi tereit. Ezért kérik a 20 órai kezdettel műsorra tűzött előadások résztvevőit, hogy 19.45-re érkezzenek. „Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy a december 31-ei előadásokon hagyományos pezsgős köszöntőnkre is sor kerül – a járványügyi szabályozások maximális betartásával. Tekintettel az előadás hosszára, ajánljuk, hogy délutáni előadásainkon azok a személyek vegyenek részt, akik távol laknak, és biztosan haza szeretnének érni a kijárási tilalom kezdetéig. Az előadásban szereplő színészeket tesztelték, ezért maszk nélkül játszhatnak” – olvasható a társulat közleményében.
Mindazok, akik otthonuk kényelméből szeretnék megtekinteni az előadást, a Szigligeti Színház jegypénztárában válthatnak jegyet az online vetítésre, és regisztrálhatnak a 24 óráig elérhető videó megtekintéséhez.
Kabaré: humor, szatíra, aktualitások, rögtönzések
A kabaré sajátos szórakoztató színházi műfaj, általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adták elő, szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; de hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, kuplékat, sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás és a rögtönzés is. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis ekkor nyílt meg a „Bonbonnière”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. „Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára” – mondta Nagy Endre 1908-ban. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta az értékes magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László; a II. világháború után Kellér Dezső, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Komlós János, Ősz Ferenc, Farkasházy Tivadar, Galla Miklós stb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!