
Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
Klasszikus kabaréjeleneteket sorakoztat fel a nagyváradi Szigligeti Színház óévbúcsúztató előadása, amely élőben, a színházteremben várja a közönséget, mivel a városban csökkent a fertőzöttségi ráta. A produkciót öt alkalommal játsszák a napokban a járványügyi óvintézkedések betartásával.
2020. december 30., 10:242020. december 30., 10:24
Újranyithatja kapuit a nagyváradi Szigligeti Színház, mivel a városban 3 ezrelék alá esett a fertőzöttségi ráta. Tegnaptól megnyitottak a kávézók, éttermek belső terei, a játéktermek is. Amint a teátrum közölte, a közönséggel való találkozást fergeteges óévbúcsúztató előadás-sorozattal ünnepli a teátrum. December 30. és január 2. között öt alkalommal láthatja a közönség a Kabaré 12 című, új bemutatót.
Érdekesség, hogy a társulat két idős művésze, Hajdu Géza és Dobos Imre régi színházi szilveszterekre emlékezik a kabaré keretében. A csókos asszony című operett részlete is felcsendül a produkcióban.
Nagyváradon még az 1900-as évek elején jött létre a kabaré, mely a századelőn élte virágkorát. „A Szigligeti Színház mellett két kabarészínház is működött Váradon, mindkettő a Fekete Sas Palotában. A Bonbonnière kabaré volt a régebbi, a mai bábszínház helyén működött, a nemrég bezárt mozi helyén pedig Kabos Gyulának, a híres filmszínésznek, komikusnak a tulajdonában volt egy másik kabaré, ami nagyon jól ment” – mondta el az előadás kapcsán az M5 csatorna műsorában Hajdu Géza, a társulat rangidős színművésze.
A kifejezetten szilveszterre készült, csaknem kétórás műsor rendezője Novák Eszter. Célja az volt, hogy a járványügyi szabályozásoknak megfelelő előadást hozzanak létre a társulat művészeivel, amely a régi idők nagyváradi szilvesztereit idézi fel, és ugyanakkor önfeledt szórakozást ígér.
– mondta Novák Eszter rendező.
A Kabaré 120 című előadást ma 19 órától főpróbaként, holnap 16.30-kor előbemutatóként, majd 20 órától bemutatóként láthatja a közönség. Január 2-án 16.30-tól és 20 órától ünnepi előadásként tűzte műsorára a társulat. A Szigligeti Színház szervezői felhívják a nézők figyelmét, hogy az előadások között fertőtlenítik a színház közönségforgalmi tereit. Ezért kérik a 20 órai kezdettel műsorra tűzött előadások résztvevőit, hogy 19.45-re érkezzenek. „Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy a december 31-ei előadásokon hagyományos pezsgős köszöntőnkre is sor kerül – a járványügyi szabályozások maximális betartásával. Tekintettel az előadás hosszára, ajánljuk, hogy délutáni előadásainkon azok a személyek vegyenek részt, akik távol laknak, és biztosan haza szeretnének érni a kijárási tilalom kezdetéig. Az előadásban szereplő színészeket tesztelték, ezért maszk nélkül játszhatnak” – olvasható a társulat közleményében.
Mindazok, akik otthonuk kényelméből szeretnék megtekinteni az előadást, a Szigligeti Színház jegypénztárában válthatnak jegyet az online vetítésre, és regisztrálhatnak a 24 óráig elérhető videó megtekintéséhez.
Kabaré: humor, szatíra, aktualitások, rögtönzések
A kabaré sajátos szórakoztató színházi műfaj, általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adták elő, szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; de hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, kuplékat, sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás és a rögtönzés is. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis ekkor nyílt meg a „Bonbonnière”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. „Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára” – mondta Nagy Endre 1908-ban. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta az értékes magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László; a II. világháború után Kellér Dezső, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Komlós János, Ősz Ferenc, Farkasházy Tivadar, Galla Miklós stb.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!