2007. december 20., 00:002007. december 20., 00:00
Szilágyi Júlia könyvének elsõ része saját, más esszékrõl, könyvekrõl írt esszéit tartalmazza, a második felében pedig szöveggyûjtemény olvasható – fõként olyanok, amelyekrõl az elõzõ oldalakon már szó esett: Székely János, Cs. Szabó László, Thomas Mann, Jean Paul Sartre, Albert Camus és Németh László írásai. Az „esszék az esszérõl\"-kötet kapcsán Balázs Imre József elmondta, a szerzõ stílusának meghatározó jegye az élõbeszédre jellemzõ közvetlenség, hiszen az egyes írások egyetemen elhangzott elõadások nyomán születtek. Szilágyi Júlia maga is úgy gondolja, hogy az egyetemi munkája, a diákjaival való együttgondolkodás érlelte meg ezeket az írásokat, ekkor kristályosodtak ki benne azok a gondolatok – mint „az esszé az olvasás, az újraolvasás, a továbbolvasás mûvészete\" vagy „az esszé szellemi együttmûködés olyan emberek között, akik nem találkozhatnak, hiszen évszázadok választják el õket\" – amelyek révén másokban is felkelthette az érdeklõdést a mûfaj iránt. A Korunk Karácsonyi Könyvnapján jelen volt Pieldner Judit is, akinek a Beszédterek, képterek címû könyve szintén a napokban hagyta el a nyomdát. Az Ariadné sorozatban megjelent könyv egyrészt irodalom és film kapcsolatát elemzõ írásokat, másrészt recenziókat tartalmaz az új generáció költõinek – Szabó T. Anna, Borbély Szilárd, Lövétei Lázár László és Székely Csaba – köteteirõl. Ebbõl az alkalomból mutatták be továbbá a Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié 1957–2007 címû antológiát. A kötet szerkesztõje, Kántor Lajos elmondta, a gyûjteményt hatalmas anyagból válogatták, a különbözõ idõszakokban a folyóirat hasábjain megjelent írások „az eszmék vándorlását\", „a világ változásait\" tükrözik. Szintén Kántor Lajos, a kiadó fõszerkesztõje ajánlotta az olvasók figyelmébe a Szabédi László leveleibõl összeállított, A Lázár utcától a Postakert utcáig címû könyvet. Úgy vélte, a kötet nemcsak az irodalomkedvelõk érdeklõdését keltheti fel, hiszen a dokumentumok kortörténeti értékûek – a közelmúlt számos eseményével, jelenségével kapcsolatban tájékozódhat belõle az olvasó. Az elõbbieken kívül a Korunk könyvespolcán még négy új könyv szerepel: Balázs Imre József szerkesztésében A sztálinizmus irodalma Romániában címû tanulmánykötet, valamint Máthé Dénes Nyelvi létmódok, Rigán Lóránd Erósz városa és Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai címû könyve.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.