Nyári „sörözés” a múzeumban – A honfoglalástól napjainkig mutatja be a sörgyártást a vásárhelyi vándorkiállítás

„Azt szeretnénk, ha olyanok is ellátogatnának múzeumba, akik egyébként nem mennek történeti kiállításokra. Mindenki jár boltba, vendéglátóhelyekre, mindenki iszik sört, mi pedig szeretnénk bemutatni, hogy az emberek mikor és hogyan fogyasztották ezt az italt. Ez a kiállítás segíthet a gasztrokultúrát feldolgozni, bemutatni annak hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket. A gasztroforradalom korát éljük, fontosnak tartom megalapozni ezt a tudást, főleg, hogy azt látom, a vendéglátásképzés sem itt Erdélyben, sem Magyarországon nem éri el azt a színvonalat, amit a két világháború között, vagy akár korábban” – vélekedett a Krónikának a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.

Bürger Albert és a vásárhelyi sörgyártás

Az október végéig látogatható tárlat résztvevői megismerkedhetnek a sörfőzés kezdeteivel, a főzők védőszentjeivel, a pest-kőbányai sörbirodalommal, ugyanakkor Marosvásárhely száz évvel ezelőtti híres gyárával és tulajdonosával, Bürger Alberttel, betekintést nyerhetnek az ipari sörgyártásba, megtudhatják, melyek a speciális maláták, és melyek azok az anyagok, amelyekkel ezek pótolhatók, elolvashatják, miként kreált a szocialista rendszer a sörből úgynevezett munkásitalt.

„A koccintást kérem mellőzni”

A hangulatosan berendezett termek falairól régi cégtáblák, reklámok, címkék köszönnek vissza, emlékeztetvén arra, hogy a Dreher budapesti főraktárát valamikor a kétjegyű 49-es számon lehetett hívni, pontosabban a telefonközponton keresztül kapcsoltatni, vagy arra, hogy elődeink többek közt Mátyás király sört, Bika sört, Szent István malátasört, Pannóniát, Rekordot vagy Soproni Porter sört ittak – és nem is akárhogyan és akármikor. Ugyanis a korabeli sörözőnek berendezett sarokban ott állnak a berámázott figyelmeztető feliratok, miszerint „A koccintást kérem mellőzni” vagy „Ittas embert és 18 éven aluliakat nem szolgálunk ki!”

Amint Ötvös Koppány Bulcsú lapunknak elmondta, az általa vezetett Maros Megyei Múzeum egyfajta hiánypótlást is felvállalt, amikor a kiállítás befogadása és főként kiegészítése mellett döntött.

Segített volna a tudatlanokon, ha a nyár elején újjáéített és felavatott Bürger-villa építője és tulajdonosa Bürger Albertről nevezi el az épületet, és nem a múlt rendszerbeli Aranykakas névhez tér vissza. Mint ahogy az is hozzájárulna a múlt századbeli iparos és kultúrmecénás megismertetéséhez, ha az önkormányzat végre elkülönítene az éves költségvetéséből néhány száz lejt a több esztendeje megszavazott Bürger Albert utca kitáblázására.

A hétvégi tárlatnyitó – stílusosan – a söröspohár megemelésével és egy hideg, finom kézműves nedű ízlelgetésével ért véget. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a szervezők ugyan nem garantálják a kóstoló megismétlését, de a látogatók alig néhány tíz méterrel odébb, a vár bármelyik teraszán kipróbálhatják a 21. század söreinek egyikét.

Lukácsi Lóránt, Szucher Ervin