
Fotó: Haáz Vince
Egyfajta szomjat hivatott oltani az a vándorkiállítás, amely a marosvásárhelyi várban nyílt, és a magyar sörgyártást mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A kiállítás amellett, hogy bemutatja a magyar sörgyártás hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket, Bürger Alberttel és a száz évvel ezelőtti helyi ipari sörfőzést is megismerteti a látogatókkal.
2022. július 25., 20:512022. július 25., 20:51
2022. július 26., 10:582022. július 26., 10:58
Ez sör! – ilyen röviden és frappánsan szól annak a kiállításnak a címe, amely „a sernevelőtől a sörgyárig” próbálja bemutatni a magyar sörgyártás történetét a honfoglalástól napjainkig a Maros Megyei Múzeum szervezésében. A hétvégén a marosvásárhelyi középkori várban nyílt gazdag tárlat emellett átfogó képet nyújt a sörgyártás alapanyagairól és folyamatáról, a sörfogyasztás körülményeit, szokásait, valamint annak változását mutatja be a 20. században.
Fotó: Haáz Vince
„Azt szeretnénk, ha olyanok is ellátogatnának múzeumba, akik egyébként nem mennek történeti kiállításokra. Mindenki jár boltba, vendéglátóhelyekre, mindenki iszik sört, mi pedig szeretnénk bemutatni, hogy az emberek mikor és hogyan fogyasztották ezt az italt. Ez a kiállítás segíthet a gasztrokultúrát feldolgozni, bemutatni annak hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket. A gasztroforradalom korát éljük, fontosnak tartom megalapozni ezt a tudást, főleg, hogy azt látom, a vendéglátásképzés sem itt Erdélyben, sem Magyarországon nem éri el azt a színvonalat, amit a két világháború között, vagy akár korábban” – vélekedett a Krónikának a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.
Az október végéig látogatható tárlat résztvevői megismerkedhetnek a sörfőzés kezdeteivel, a főzők védőszentjeivel, a pest-kőbányai sörbirodalommal, ugyanakkor Marosvásárhely száz évvel ezelőtti híres gyárával és tulajdonosával, Bürger Alberttel, betekintést nyerhetnek az ipari sörgyártásba, megtudhatják, melyek a speciális maláták, és melyek azok az anyagok, amelyekkel ezek pótolhatók, elolvashatják, miként kreált a szocialista rendszer a sörből úgynevezett munkásitalt.
Fotó: Haáz Vince
A hangulatosan berendezett termek falairól régi cégtáblák, reklámok, címkék köszönnek vissza, emlékeztetvén arra, hogy a Dreher budapesti főraktárát valamikor a kétjegyű 49-es számon lehetett hívni, pontosabban a telefonközponton keresztül kapcsoltatni, vagy arra, hogy elődeink többek közt Mátyás király sört, Bika sört, Szent István malátasört, Pannóniát, Rekordot vagy Soproni Porter sört ittak – és nem is akárhogyan és akármikor. Ugyanis a korabeli sörözőnek berendezett sarokban ott állnak a berámázott figyelmeztető feliratok, miszerint „A koccintást kérem mellőzni” vagy „Ittas embert és 18 éven aluliakat nem szolgálunk ki!”
Fotó: Haáz Vince
Amint Ötvös Koppány Bulcsú lapunknak elmondta, az általa vezetett Maros Megyei Múzeum egyfajta hiánypótlást is felvállalt, amikor a kiállítás befogadása és főként kiegészítése mellett döntött.
– állapította meg az igazgató.
Fotó: Haáz Vince
Segített volna a tudatlanokon, ha a nyár elején újjáéített és felavatott Bürger-villa építője és tulajdonosa Bürger Albertről nevezi el az épületet, és nem a múlt rendszerbeli Aranykakas névhez tér vissza. Mint ahogy az is hozzájárulna a múlt századbeli iparos és kultúrmecénás megismertetéséhez, ha az önkormányzat végre elkülönítene az éves költségvetéséből néhány száz lejt a több esztendeje megszavazott Bürger Albert utca kitáblázására.
A hétvégi tárlatnyitó – stílusosan – a söröspohár megemelésével és egy hideg, finom kézműves nedű ízlelgetésével ért véget. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a szervezők ugyan nem garantálják a kóstoló megismétlését, de a látogatók alig néhány tíz méterrel odébb, a vár bármelyik teraszán kipróbálhatják a 21. század söreinek egyikét.
Fotó: Haáz Vince
Lukácsi Lóránt, Szucher Ervin
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!