Ötvenedik születésnapját ünnepelte Kolozsváron a legolvasottabb erdélyi magyar gyermekirodalmi lap.
Meghitt, családias hangulatban ünnepelte ötvenedik születésnapját a hétvégén Kolozsváron a Napsugár gyermekirodalmi lap. A jubileumra már az iskolai év elejétől készült a több mint húszezer főből álló „nagycsalád” apraja-nagyja: öt vándorbot és emlékkönyv indult szeptemberben erdélyi körútra, eljuttatva a Napsugár fényét több száz iskolába. A vándorútról hazatért, szalagokkal ékesített botok, valamint bejegyzésekkel, fényképekkel megtelt emlékkönyvek útját bemutató képsorokat a szombati gálán a közönség is megtekinthette.
A kerek évforduló nemcsak az emlékezésre, számadásra nyújtott lehetőséget, hisz az egykori és jelenlegi munkatársak a legolvasottabb erdélyi gyermeklap kulisszatitkaiba is beavatták az érdeklődőket. Versek, mesék, rajzok elevenedtek meg a humorral fűszerezett beszámolókból, és így nemcsak jelenlegi olvasóinak, hanem a Napsugár lapjain nevelkedett idősebb korosztály számára is igazi csemegének bizonyult az 557-ik számához érkezett lap kétnapos születésnapi rendezvénye. „A Napsugár arculata az idők folyamán – a borító, a papír minősége, a grafikai megjelenítés, a szerkesztői koncepció – sokat változott, a lényege azonban változatlan maradt” – mondta el a hétvégi szakmai fórumon Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője. A Napsugár „lelkét” képező ismérvek, elvek közül az olvasásra nevelést, a felelősségtudatot emelte ki a lap főszerkesztője, hozzátéve, hogy a szerkesztők célja a kezdetektől fogva változatlan: minőségi olvasmányt adni a gyermekek kezébe. „Minden gyermekért felelősséget érzünk, aki ezt a lapot a kezébe veszi: a legszínvonalasabb irodalmi, grafikai tartalmat szeretnénk nyújtani nekik, hisz az ő ízlésük igen sérülékeny, befolyásolható” – fejtette ki a főszerkesztő. A szervezők az elmúlt évek megvalósításairól is beszámoltak: találkozók, kiadványok, különböző rendezvények, szakmai továbbképzések, táborok, író-olvasótalálkozók, a világhálón való szereplés hozzájárul ahhoz, hogy a Napsugár mára intézménnyé nőtte ki magát. „Ötven év alatt a gyerekek őszinte, tiszta lényéből nagyon sok átragadt a Napsugárra. Márpedig a gyerek nem az üres beszédet és üres dicséretet szereti, hanem azt, hogyha komolyan beszélnek arról, ami számára fontos. A másik ok: a fél százados jubileum, úgy gondolom, azt jelenti, hogy következetes és kitartó munka van a hátérben” – fogalmazott Vallasek Júlia irodalomtörténész, aki időutazásra invitálva a közönséget történeti és tartalmi éttekintést nyújtott a Napsugárról. Murádin Jenő művészettörténész a lap vizuális világáról szóló ismertetőjében kifejtette, az illusztráció nem alárendeltje, hanem mellérendeltje a szövegnek, és az a kérdés sem maradt megválaszolatlanul, hogy milyen illusztráció nyeri el a gyerekek tetszését: az, amelyik a gyerek világával azonosul, áttekinthető, tömör, és nem szakad el a mese realitásától. Az ünnepségen olyan írókkal, költőkkel, grafikusokkal találkozhatott a közönség, akik az első lapszám megjelenése óta gazdagították a Napsugár szellemi kincsestárát, de azokkal is, akik később csatlakoztak a csapathoz. A közönség találkozhatott többek között Fodor Sándorral és Soó Zöld Margittal – a felejthetetlen Csipike megalkotói – a címlapokat illusztráló Kopacz Máriával vagy Kányádi Sándorral, Lászlóffy Csabával, Rusz Líviával, Unipan Helgával, Markó Bélával, Berszán Istvánnal és Egyed Emesével is. Semmi sem bizonyítja jobban azt, hogy milyen népes, erős és vidám a Napsugár tábora, mint a díszelőadásra összesereglett zsibongó gyereksereg, akik igazi élménnyé varázsolták a születésnapot. Az előadott dalok, gyerekjátékok és néptánc után Kolozsvári Állami Magyar Opera emeleti előcsarnokában megnyílt „napsugaras” kiállítást tekinthette meg a közönség. A gyerekek Csipikével is találkozhattak, akinek híre már előadás közben lázba hozta őket. Ezt követően Gryllus Vilmos csalogatta játékos, zenei párbeszédre a kicsiket. A Napsugár előzményének tekinthető, hogy 1955 májusában Farkas János pedagógus, szerkesztő javaslatot tett Bukarestben egy magyar nyelvű gyermeklap indítására. 1956 tavaszán a Központi Bizottság Sajtóosztályának utasítására Kolozsváron tárgyalni kezdtek a magyar nyelvű gyermeklap alapításáról. Az alapító ülésen Farkas János és írótársai, Nagy István, Horváth István és Asztalos István vettek részt, ők tekinthetők a Napsugár alapító tagjainak. A folyóiratot a Pionírszervezet Országos Tanácsának gyermeklapjaként jegyezték be, később a Román Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű gyermekeinek lapjaként tartották számon. Az első lapszám 1957 januárjában jelent meg, főszerkesztőnek Asztalos Istvánt választották, aki a pályájuk kezdetén lévő legtehetségesebb erdélyi magyar írókat-költőket vonzotta a Napsugár köré. A gyermeklap nevének kiválasztása is Asztaloshoz fűződik: Erdélyben sok helyen a szülők napsugaramnak becézték a gyermekeket. Asztalos 1960-ban bekövetkezett halálától 1992-ig Farkas János a lap főszerkesztője, a tisztséget ’92-től máig Zsigmond Emese tölti be. A lap 33 évét a kommunista rendszerben élte meg, és a hatalom elvárásainak megfelelően hasábjain helyet kellett adnia a hazafias írásoknak, dicsőíteni a diktátort, és ateista szellemben nevelni a kicsiket. 1990 után újjászületik a lap, 1995-ben megalakul a Napsugár Alapítvány, amelynek célja intézményes hátteret teremteni a folyóirat számára. Máig a legolvasottabb erdélyi magyar gyermeklap, mottója a kezdetek óta változatlan: a legjobbak szóljanak a legkisebbekhez.
Márton Éva, Toth Ibolya
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.