Hirdetés

Nemcsak díjakat adtak át: az erdélyi irodalom jövőjéről és múltjáról beszéltek Kolozsváron

irodal

Idén Kolozsvár adott otthont a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjainak átadóját

Fotó: Orbán Orsolya

A magyar irodalom közösségteremtő erejéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a kommunista múlt feltárásának szükségességéről is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtök esti kolozsvári díjátadó gáláján.

Deák Szidónia

2026. május 15., 09:032026. május 15., 09:03

2026. május 18., 14:552026. május 18., 14:55

Szálinger Balázs, Vermesser Levente és Papp-Sebők Attila vehette át idén a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi elismeréseit, amelyeket csütörtök este adtak át a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban rendezett ünnepi gálán.

A Méhes György születésének 110. évfordulója alkalmából megszervezett eseményen három kategóriában díjazták a magyar irodalom kiemelkedő alkotóit, az alapítvány pedig összesen mintegy 9 ezer euró értékben osztott ki elismeréseket.

Hirdetés

A gálán a kolozsvári kulturális élet számos ismert szereplője jelen volt, hogy közösen tisztelegjenek a magyar irodalom értékteremtő személyiségei előtt.

Az est házigazdája és szervezője, Simó Ágnes Tekla, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány titkára köszöntőjében felidézte: Méhes György 2002-ben kapott Kossuth-díját nem személyes célokra fordította, hanem az erdélyi magyar irodalom támogatását és a fiatal tehetségek felkarolását szolgáló díjalap létrehozására ajánlotta fel. Mint fogalmazott, az ebből kinövő kezdeményezés az elmúlt több mint két évtizedben meghatározó intézménnyé vált az erdélyi magyar irodalmi életben.

irodal Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Az irodalom közösséget teremt, nyelvet őriz és jövőt épít

Nagy Elek, Méhes György fia és az író szellemi örökségét továbbvivő alapítvány létrehozója ünnepi beszédében hangsúlyozta: a szervezet küldetése hosszú távú, biztos hátteret teremteni a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásának. Mint fogalmazott, a kezdeményezés nem csupán az emlékezést szolgálja, hanem „élő felelősségvállalást” is jelent az erdélyi magyar szellemi örökség továbbadása érdekében.

„Az erdélyi irodalom szellemi öröksége arra kötelez bennünket, hogy ne csak őrizzük, hanem tovább is adjuk azt a hitet, amely szerint az irodalom közösséget teremt, nyelvet őriz és jövőt épít” – fogalmazott. Hozzátette:

a 110. évforduló egyszerre kínál alkalmat a tisztelgésre és megerősítést arra, hogy a megkezdett munkát könyvkiadással, kutatással, valamint a magyar irodalom támogatásával tovább kell vinni.

Személyes hangvételű felszólalásában Erdélyhez és Kolozsvárhoz fűződő kapcsolatáról is beszélt. Mint fogalmazott, minden alkalommal hazatérő emberként érkezik a városba, miközben édesapjától azt a szemléletet örökölte, hogy az erdélyi magyarság szolgálata egyszerre kötelesség és erkölcsi feladat.

Beszédében felidézte: a Méhes György Irodalmi Díj 2002-ben indult útjára, majd hosszabb előkészítő munka után 2022-ben hozták létre a Méhes György – Nagy Elek Alapítványt. Erre azért volt szükség, hogy ne csupán a már elismert alkotók részesüljenek támogatásban, hanem a fiatal tehetségek előtt is megnyíljon a kiteljesedés lehetősége.

A jövőbeni tervekről szólva hangsúlyozta: kiemelt figyelmet szeretnének fordítani az olvasáskultúra erősítésére, mivel a digitális korszakban egyre nagyobb kihívást jelent megszerettetni a fiatalokkal az irodalmat.

Nagy Elek arra is kitért, hogy történészek bevonásával átfogó kutatási program indult az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárására. Mint fogalmazott, a kommunizmus évtizedeinek működését és az akkori irodalmi közeg viszonyait azért szükséges alaposan megvizsgálni, mert a múlt feltárása nélkül nem lehet hiteles jövőt építeni.

irodal Galéria

Nagy Elek szerint az alapítvány célja hosszú távú és stabil hátteret biztosítani a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásához

Fotó: Orbán Orsolya

Kutatási program indult az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárására
Amint arról korábban a Krónika is beszámolt, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma átfogó kutatási program elindításáról döntött az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárása érdekében. A program kidolgozására történészekből álló munkacsoport kapott felkérést.
Az alapítvány tavaly júliusban közölte: a Méhes Györgyöt érintő sajtóvisszhang nyomán szükségesnek tartják, hogy tudományos alapossággal vizsgálják meg az író életútjának vitatott szakaszát, valamint a korszak irodalmi és kulturális közegének működését.
Ennek részeként 2024 szeptemberében együttműködési megállapodás született az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány között. A többéves kutatási program célja a második világháború utáni erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterének feltárása, különös tekintettel a CNSAS levéltárában őrzött dokumentumokra.
Mint ismert, 2024 nyarán az Átlátszó.ro tényfeltáró portál közölt dokumentumokra épülő cikket arról, hogy Méhes György együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A portál szerint az írót először az 1950-es években szervezték be, majd a hetvenes évek közepétől ismét kapcsolatba került a Securitatéval.
Balázs Imre József irodalomtörténész akkor a Krónikának úgy nyilatkozott: az író kollaboráns múltjának feltárása nem változtat Méhes György irodalomtörténeti jelentőségén, ugyanakkor fontos különválasztani az életmű esztétikai értékét és a szerző személyével kapcsolatos történeti tényeket.

korábban írtuk

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról
„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.

A gálaesten Vindis Andrea és Román Eszter, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészei Méhes György Szép szerelmek krónikája című művéből olvastak fel részleteket. A gála záróakkordjaként Könczei Samu csellista, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium diákja és Sógor Dénes zongorista, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatója Popper Dávid Magyar rapszódia, Op. 68 című művét adták elő.

irodal Galéria

Vindis Andrea és Román Eszter, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészei Méhes György Szép szerelmek krónikája című művéből olvastak fel részleteket

Fotó: Orbán Orsolya

Életmű, legenda és radikális debüt: a díjazottakat méltatták

Az idei életműdíjat Szálinger Balázs (1978, Keszthely, Magyarország) József Attila-díjas költő vehette át kiemelkedő irodalmi munkásságáért. Az elismerést L. Simon László József Attila-díjas író és költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője méltatta.

Laudációjában L. Simon László Szálinger Balázst olyan alkotóként jellemezte, aki nem pusztán folytatója, hanem újrarendezője is a magyar irodalmi hagyománynak. Kiemelte: költészete és drámaírói munkássága az elmúlt két évtized egyik legeredetibb teljesítménye, amely egyszerre kapcsolódik a magyar klasszikus modernséghez, a történeti-közéleti líra hagyományához és a kortárs európai költészeti beszédmódhoz.

A méltató szerint Szálinger műveinek különös ereje abban rejlik, hogy a dunántúli tájhoz, a Balaton-környékhez, Zalához vagy Keszthelyhez kötődő regionális tapasztalatot egyetemes érvényűvé emeli. Műveiben a táj nem egyszerű helyszín, hanem emlékezeti tér, amelyben történelem, politika, mitológia és személyes sors rétegződik egymásra.

L. Simon László hangsúlyozta: Szálinger Balázs képes volt újra érvényessé tenni az irodalomban a nagy történeti és közösségi kérdések megszólaltatását, miközben elkerülte a retorikus pátosz és az ideologikus beszédmód csapdáit. Úgy fogalmazott:

életműve a Kárpát-medence magyar kulturális közössége számára azért különösen fontos, mert egyszerre beszél helyről és nyelvről, otthonról és történelmi törékenységről.

L. Simon László külön méltatta Szálinger formaérzékenységét is. Mint rámutatott, a díjazott természetesen nyúl a klasszikus versformákhoz és az elbeszélő költemény műfajához, miközben költészetében az irónia és az emelkedettség finom egyensúlya érvényesül. A Kárpát-medencei irodalmi életműdíj ennek az írói teljesítménynek, a hagyomány komolyan vételének, valamint a nyelv iránti felelősségnek szól.

irodal Galéria

L. Simon László, a díjazott Szálinger Balázs, valamint Nagy Elek (balról jobbra) a díjátadón

Fotó: Orbán Orsolya

Az Erdélyi Irodalmi Díjat Vermesser Levente (1969, Csíkszereda) kapta. Laudációjában Kemény István József Attila-díjas költő úgy fogalmazott: Vermesser Levente már a kilencvenes évek elején legendává vált Kolozsváron, amikor a rendszerváltás utáni első filológus évfolyam tagjaként megérkezett az egyetemre.

Úgy fogalmazott:

a díjazott és nemzedéktársai „túl okosak, túl tehetségesek és túl szabadok voltak” ahhoz, hogy ne forgassák fel a város szellemi életét.

A méltató szerint Vermesser beszédmódja, humora, világlátása és legendás monológjai költők és írók több nemzedékére hatottak, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is.

Kemény ugyanakkor hangsúlyozta: Vermesser Levente nem a köré épült legendakörért, hanem írott életművéért részesült az Erdélyi Irodalmi Díjban. Bár eddigi költői munkássága mindössze két kötetből – Az egyensúly ígérete és az Odakint és idebent című verseskönyvekből – áll, a méltató szerint

ezekben megvannak a nagy életműhöz szükséges klasszikus nagyversek, emlékezetes költemények és az a nehezen meghatározható többlet, amely valódi költészetté emeli a szövegeket.

Kemény István méltatásának egyik központi gondolata az volt, hogy Vermesser költészetét derű, részvét és szeretet hatja át, miközben a versek mélyén ott munkál a 21. század elsötétülő világának tapasztalata is. Kemény István ezt a költői működést olyan költészetként jellemezte, amely

  • a lét teljességéről beszél,
  • és még a bizonytalan, fenyegető valóságban is képes hiteles örömöt és idilli pillanatokat felmutatni.
irodal Galéria

Kemény István, a díjazott Vermesser Levente és Nagy Elek (balról jobbra) a díjátadón

Fotó: Orbán Orsolya

Az Erdélyi Irodalmi Debütdíjat Papp-Sebők Attila (1997, Sepsiszentgyörgy) nyerte el Káté című kötetéért. Zahorecz Eszter költő és műfordító méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal szerző versei valódi egzisztenciális kérdéseket vetnek fel identitásról, hitről és az ember helyéről a világban.

Zahorecz Eszter laudációjában úgy fogalmazott: a Káté versei sokáig cseppenként jutottak el az olvasókhoz, majd kötetté rendeződve egy következetes, kockázatvállaló poétikát mutattak fel. Mint fogalmazott,

Papp-Sebők Attila költészetében nincs kényelmes kerülőút: a versek súlyos dilemmák közé vezetik az olvasót, ahol sem egyértelmű válaszok, sem biztos kapaszkodók nem kínálkoznak.

A méltató szerint a kötet alapkérdései az én, a hit, az Istenhez való viszony és az emberi létezés rejtett középpontja köré szerveződnek. Zahorecz Eszter kiemelte: Papp-Sebők nem a bevett istenes vershagyományt ismétli, hanem annak nyelvét bontja szét, hogy az automatizmusok és tanult mondatok mögé nézzen. Költészete ezért a hitről való beszédet visszavezeti az elemi tapasztalatig, a testig, a bizonytalanságig és a kérlelhetetlen kíváncsiságig.

irodal Galéria

Zahorecz Eszter, a debütdíjas Papp-Sebők Attila, valamint Nagy Elek (balról jobbra) a díjátadó gálán

Fotó: Orbán Orsolya

•  Fotó: Orbán Orsolya Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

korábban írtuk

„Szívügy az irodalom”: a Méhes György Alapítvány összesen 9000 eurónyi elismerésben részesített három alkotót
„Szívügy az irodalom”: a Méhes György Alapítvány összesen 9000 eurónyi elismerésben részesített három alkotót

Három alkotó kapta a Méhes György Alapítvány idei elismeréseit, az összesen 9000 euró értékű díjakat Kolozsváron adták át.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés