
Megtalálták a megoldásokat. A kolozsvári Bánffy-palotában járvány idején sem „állt le az élet”
Fotó: Nánó Csaba
A tavalyi év nyarának végén leleplezték a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota felújított homlokzatát – miközben az épület újra visszakapta régi pompáját, és újra a kincses város főterének ékköve lett, addig a közgyűjtemény megpróbált helytállni a járványhelyzetben, mely különösen kritikus volt a turizmus és a kultúra számára. Lucian Nastasă-Kovácsot, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatóját kérdeztük az elmúlt időszakról, kultúra és járvány összefüggéseiről, a jövőbeli tervekről.
2021. február 05., 20:562021. február 05., 20:56
2021. február 05., 20:592021. február 05., 20:59
Az igazgató elmesélte, hogy a korlátozások, a szigorú szabályok ellenére a múzeumnak viszonylag keveset kellett zárva tartania, csupán két hónapot tavasszal, majd az első enyhítések után újra kinyithattak. A közönség nélkül eltelt két hónap hasznos volt, az intézmény megpróbálta a lehető leghatékonyabban kihasználni ezt az időt.
A kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteménye közel 15 000 műalkotást tartalmaz. Ezekkel a tárgyakkal, alkotásokkal foglalkozni kell. Például több 19. századi festmény esetében, amelyekről volt egy-egy régi leírásunk, korszakolásunk, esetleg egy-egy meghatározott szerző, az alapos vizsgálat után kiderült, hogy bizony vannak pontatlanságok. Nagyon hasznos kutatómunkát végeztünk ebben az időszakban” – tájékoztatott Lucian Nastasă-Kovács.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
A kutatói munka mellett az intézmény dolgozói a szervezői munkára is koncentrálhattak, járvány idején is bemutatták akár külföldi művészek munkáit is. Azt is megtudtuk, hogy már 2-3 héttel a múzeumok újranyitása előtt készültek az új helyzethez való alkalmazkodásra, igyekeztek minden óvintézkedést megtenni, sőt mentalitást váltani, hosszabb távra „átrendezkedni”.
ám a tárlatok megnyitóit idén nem lehetett a megszokott módon megtartani.
2020-ban nem is annyira a saját programjaik maradtak el, hanem inkább az olyan rendezvények nem valósulhattak meg, amelyeknek az intézmény adott volna otthont.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
Azt is megtudtuk, a tavaszi „káoszban” nem létezett egy jól kidolgozott országos stratégia arra, hogy a kulturális intézmények, hogyan valósítsák meg az újranyitást, csak a kormány és a helyi hatóságok rendeletei jelentettek útmutatást. Lucian Nastasă-Kovács úgy véli, hogy intézményük, ahogy a legtöbb kulturális intézmény, múzeum és azok vezetői, odaadással és elszántsággal állt a helyzethez, és megtalálták a megfelelő megoldásokat. A kolozsvári Szépművészeti Múzeumban például szinte egyedülálló módon vezették be a cipővédők alkalmazását. A jegyvásárlást is könnyebbé tették: kezdetben kártyás fizetést vezettek be, és most már érintőképernyő segítségével is lehet jegyet venni, tulajdonképpen az alkalmazottakkal való fizikai kontaktus nélkül.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
A múzeum látogatottságáról beszélve az igazgató elmondta, hogy természetesen
2020-ban összesen kicsivel több, mint 36 000 látogatója volt az intézmény kiállításainak.
Az igazgató kiemelte, annak ellenére, hogy az idei év szokatlan és nehezebb volt, az intézményük minden célkitűzését, tervét megvalósította, legyen szó a megszervezett kiállítások vagy a kiadott könyvek számáról. Úgy véli, hogy pluszköltségeik is minimálisak voltak, a jegyekből származó bevételeket átcsoportosították az óvintézkedésekre.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
Bár realisták, és tisztában vannak vele, hogy a 2021-es év még mindig a világjárvány árnyékában fog eltelni, aktívan terveznek, szerveznek,
Természetesen van egy-két kérdéses esemény is: például nem tudni, hogy a már tavaly is eltervezett magyar könyvvásár idén megvalósulhat-e a múzeumban.
Fotó: Nánó Csaba
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!