Igaz, hogy a látogatókkal történő személyes találkozás lehetősége szűkebb keretek közé szorult, több szempontból azonban kifejezetten kapóra jött a Maros Megyei Múzeum életében a járványhelyzet miatti zárva tartás.
2021. február 08., 21:212021. február 08., 21:21
Ötvös Koppány Bulcsú, az intézmény ideiglenes igazgatója elmondta, a márciusi országos karanténrendeletet követően a személyzet igyekezett áthelyezni az online térbe a múzeumi tevékenységeket. A nézőkkel a különböző közösségi platformokon tartották a kapcsolatot, ott válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, a múzeum igazgatóhelyettese és ügyintézője azonban hozzáteszi, ebben a tekintetben – akárcsak a többi kulturális intézmény – nehéz évet tudnak maguk mögött.
Amikor az intézmény újra megnyitotta kapuit, elsősorban olyan tevékenységek kerültek előtérbe, melyek nem a közönséget érintik.
Ebben az időszakban a múzeum régészei, valamint a tudományos személyzet is mindvégig tevékenykedett. Nyáron, a korlátozások enyhülését követően a múzeum szabadtéri események szervezése révén teremtett lehetőséget a látogatókkal való találkozásra. Bár a Múzeumok éjszakája nevű rendezvény elmaradt, a lassan évtizedes hagyománnyal rendelkező Római Fesztivált tavaly is megszervezték. A Mikházán rendezett, 8. Római Fesztivál az előző évekhez képest félnapos eseménnyé zsugorodott, amelybe a szervezők igyekeztek minél több programpontot sűríteni. A korábbi két-háromezres létszámú látogatottsághoz képest a tavalyi évben az érdeklődők száma nyolcszáz körül mozgott.
A Maros Megyei Múzeum tavaly először vett részt az európai régészet napjának nemzetközi eseménysorozatán. A régészet tematikája köré épülő június 20-i rendezvényt elővigyázatossági okokból, szintén a mikházi Régészeti Parkban tartották, ahol az érdeklődők egy nyitott régészeti szelvényt is megtekinthettek. Ennek látogatottsága száz–százötven személyre becsülhető. A Rég-észek elnevezésű múzeumpedagógiai esemény, amely kifejezetten a mikházi fiatalokat célozta meg, szintén újdonságnak számít a Maros Megyei Múzeum programajánlatában.
– osztotta meg Ötvös Koppány Bulcsú. Az egynapos eseményen, mely kézműves tevékenységeket, a régészetről és a rómaiakról szóló előadásokat tartalmazott, idén puhatolózó jellegű volt, a szervezők azonban szeretnék, ha ez a későbbiekben többnapos eseménnyé, akár egy táborrá is kinőhetné magát.
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi korlátozások az online térben való jelenlét újragondolására késztették az intézmény vezetőit. A múzeum igazgatója szerint ebben az időszakban olyan hiányosságokkal szembesültek ezen a téren, amelyeket mindenképp pótolni és javítani szeretnének.
Ugyanakkor az Erdély festészete a két világháború között című időszakos tárlat is megtekinthető online a Kultúrpalota honlapján.
Szántó Lóránt, a marosvásárhelyi Kultúrpalota osztályvezetője elmondta, az épület adminisztrálása szempontjából elsődleges feladat az épület jó állapotban való fenntartása és megőrzése, ehhez járult hozzá a belső terek digitalizálása is. „Nem kizárólag a virtuális követők toborzása a cél, hanem a jövőbeli látogatókat is szeretnénk megcélozni” – emelte ki az osztályvezető. Hozzátette ugyanakkor, hogy a látogathatóság korlátozása több szempontból is előnyt jelentett az intézmény belső, adminisztratív tevékenységeire nézve.
Az épületfelújítás mellett a készülőben levő kiállítások kigondolására és megtervezésére is jobban koncentrálhattak. Emellett az olyan muzeológusi teendőkkel, mint a gyűjteménykezelés, leltározás, felértékelés, illetve a jelentések megírásával is haladhattak.
A múzeum igazgatója elmondta, több kiállítástervet újra szeretnének gondolni, majd megvalósítani: idén készítik el a természetrajzi részleg állandó kiállítását, a néprajzi részleg új tárlatát, ugyanakkor folyamatban van a várépületbe tervezett várostörténeti, állandó kiállítás is. „Ezeknek a tevékenységeknek a fényében a járványhelyzet nem érintette rosszul az intézményt, csak a közönséggel való kapcsolatra nyomta rá a bélyegét” – összegezte Ötvös Koppány Bulcsú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!