Igaz, hogy a látogatókkal történő személyes találkozás lehetősége szűkebb keretek közé szorult, több szempontból azonban kifejezetten kapóra jött a Maros Megyei Múzeum életében a járványhelyzet miatti zárva tartás.
2021. február 08., 21:212021. február 08., 21:21
Ötvös Koppány Bulcsú, az intézmény ideiglenes igazgatója elmondta, a márciusi országos karanténrendeletet követően a személyzet igyekezett áthelyezni az online térbe a múzeumi tevékenységeket. A nézőkkel a különböző közösségi platformokon tartották a kapcsolatot, ott válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, a múzeum igazgatóhelyettese és ügyintézője azonban hozzáteszi, ebben a tekintetben – akárcsak a többi kulturális intézmény – nehéz évet tudnak maguk mögött.
Amikor az intézmény újra megnyitotta kapuit, elsősorban olyan tevékenységek kerültek előtérbe, melyek nem a közönséget érintik.
Ebben az időszakban a múzeum régészei, valamint a tudományos személyzet is mindvégig tevékenykedett. Nyáron, a korlátozások enyhülését követően a múzeum szabadtéri események szervezése révén teremtett lehetőséget a látogatókkal való találkozásra. Bár a Múzeumok éjszakája nevű rendezvény elmaradt, a lassan évtizedes hagyománnyal rendelkező Római Fesztivált tavaly is megszervezték. A Mikházán rendezett, 8. Római Fesztivál az előző évekhez képest félnapos eseménnyé zsugorodott, amelybe a szervezők igyekeztek minél több programpontot sűríteni. A korábbi két-háromezres létszámú látogatottsághoz képest a tavalyi évben az érdeklődők száma nyolcszáz körül mozgott.
A Maros Megyei Múzeum tavaly először vett részt az európai régészet napjának nemzetközi eseménysorozatán. A régészet tematikája köré épülő június 20-i rendezvényt elővigyázatossági okokból, szintén a mikházi Régészeti Parkban tartották, ahol az érdeklődők egy nyitott régészeti szelvényt is megtekinthettek. Ennek látogatottsága száz–százötven személyre becsülhető. A Rég-észek elnevezésű múzeumpedagógiai esemény, amely kifejezetten a mikházi fiatalokat célozta meg, szintén újdonságnak számít a Maros Megyei Múzeum programajánlatában.
– osztotta meg Ötvös Koppány Bulcsú. Az egynapos eseményen, mely kézműves tevékenységeket, a régészetről és a rómaiakról szóló előadásokat tartalmazott, idén puhatolózó jellegű volt, a szervezők azonban szeretnék, ha ez a későbbiekben többnapos eseménnyé, akár egy táborrá is kinőhetné magát.
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi korlátozások az online térben való jelenlét újragondolására késztették az intézmény vezetőit. A múzeum igazgatója szerint ebben az időszakban olyan hiányosságokkal szembesültek ezen a téren, amelyeket mindenképp pótolni és javítani szeretnének.
Ugyanakkor az Erdély festészete a két világháború között című időszakos tárlat is megtekinthető online a Kultúrpalota honlapján.
Szántó Lóránt, a marosvásárhelyi Kultúrpalota osztályvezetője elmondta, az épület adminisztrálása szempontjából elsődleges feladat az épület jó állapotban való fenntartása és megőrzése, ehhez járult hozzá a belső terek digitalizálása is. „Nem kizárólag a virtuális követők toborzása a cél, hanem a jövőbeli látogatókat is szeretnénk megcélozni” – emelte ki az osztályvezető. Hozzátette ugyanakkor, hogy a látogathatóság korlátozása több szempontból is előnyt jelentett az intézmény belső, adminisztratív tevékenységeire nézve.
Az épületfelújítás mellett a készülőben levő kiállítások kigondolására és megtervezésére is jobban koncentrálhattak. Emellett az olyan muzeológusi teendőkkel, mint a gyűjteménykezelés, leltározás, felértékelés, illetve a jelentések megírásával is haladhattak.
A múzeum igazgatója elmondta, több kiállítástervet újra szeretnének gondolni, majd megvalósítani: idén készítik el a természetrajzi részleg állandó kiállítását, a néprajzi részleg új tárlatát, ugyanakkor folyamatban van a várépületbe tervezett várostörténeti, állandó kiállítás is. „Ezeknek a tevékenységeknek a fényében a járványhelyzet nem érintette rosszul az intézményt, csak a közönséggel való kapcsolatra nyomta rá a bélyegét” – összegezte Ötvös Koppány Bulcsú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!