A magyar koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban
Fotó: MTI/Purger Tamás
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A magyar történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
2026. január 07., 17:312026. január 07., 17:31
Ezzel megkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb ereklyéjének otthont adó terem felújítása. A palást termének korszerűsítése alatt, néhány hónapra eltűnik a csaknem ezeréves miseruha a látogatók kíváncsi tekintete elől.
– közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
Mint írták, hosszan tartó előkészületek után a Nemzeti Múzeum szakemberei a legnagyobb elővigyázatosság mellett emelték ki vitrinjéből és helyezték egy biztonságos tárolóba a koronázási palástot.
Mivel az ereklye – amelyet minden magyar király viselt – a magyar történelem egyik legfontosabb darabja, a restaurátorok védőruhában, kesztyűben és maszkban végzeték a műveletet, úgy, hogy ne érjenek közvetlenül a palásthoz, amelynek anyaga rendkívül sérülékeny, a fénytől és a páratatalom változásaitól is védeni kell.
A terem teljes egészében megújul, a munkában egy teljes stáb vesz részt restaurátorokkal, muzeológusokkal, múzeumpedagógusokkal, biztonsági szakemberekkel, műtárgyszállítókkal, építészekkel, projektmenedzserekkel és kommunikációs szakemberekkel.
Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnök-főigazgatója decemberben jelentette be, hogy a nemzeti ereklye, egyben az európai textilművészet kiemelkedő darabjának környezete megújul. A munkálatok a koronázási palást terme mellett a Seuso-kincs, a Széchényi-terem és a Látványraktár kiállítási tereit is érintik.
„Több mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legfontosabb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra” – mondta korábban L. Simon László, a projekt vezetője, akit Zsigmond Gábor kért fel a munka irányítására.
A projekt keretei között készül a palást számára egy menekítő láda, amely minden körülmények között megóvja az ereklyét.
A felújítás tervei között szerepel az Éremtár modernizálása is, valamint az állandó kiállítás termeinek részleges felújítása.
A palást a magyar államiság egyik legkiemelkedőbb jelképe. Szent István és Gizella a rendkívül díszes hímzett textíliát miseruhaként adományozta a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának 1031-ben. A 12. században a miseruhát – mint az államalapító ereklyéjét – átalakították palásttá, hogy a magyar királyok koronázási öltözetének része lehessen. Ettől kezdve egészen 1916-ig – IV. Károly koronázásáig – minden magyar király ezt a palástot öltötte magára a koronázási szertartáson.
A ruha különlegessége, hogy Szent Istvánról, feleségéről, Gizelláról és fiukról, Imre hercegről is látható rajta korabeli ábrázolás. A koronázási jelvényeket, köztük a magyar koronázási palástot az Amerikai Egyesült Államok 48 évvel ezelőtt, 1978. január 6-án szolgáltatta vissza Magyarország számára ünnepélyes keretek között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!