
A magyar koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban
Fotó: MTI/Purger Tamás
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A magyar történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
2026. január 07., 17:312026. január 07., 17:31
Ezzel megkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb ereklyéjének otthont adó terem felújítása. A palást termének korszerűsítése alatt, néhány hónapra eltűnik a csaknem ezeréves miseruha a látogatók kíváncsi tekintete elől.
– közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
Mint írták, hosszan tartó előkészületek után a Nemzeti Múzeum szakemberei a legnagyobb elővigyázatosság mellett emelték ki vitrinjéből és helyezték egy biztonságos tárolóba a koronázási palástot.
Mivel az ereklye – amelyet minden magyar király viselt – a magyar történelem egyik legfontosabb darabja, a restaurátorok védőruhában, kesztyűben és maszkban végzeték a műveletet, úgy, hogy ne érjenek közvetlenül a palásthoz, amelynek anyaga rendkívül sérülékeny, a fénytől és a páratatalom változásaitól is védeni kell.
A terem teljes egészében megújul, a munkában egy teljes stáb vesz részt restaurátorokkal, muzeológusokkal, múzeumpedagógusokkal, biztonsági szakemberekkel, műtárgyszállítókkal, építészekkel, projektmenedzserekkel és kommunikációs szakemberekkel.
Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnök-főigazgatója decemberben jelentette be, hogy a nemzeti ereklye, egyben az európai textilművészet kiemelkedő darabjának környezete megújul. A munkálatok a koronázási palást terme mellett a Seuso-kincs, a Széchényi-terem és a Látványraktár kiállítási tereit is érintik.
„Több mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legfontosabb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra” – mondta korábban L. Simon László, a projekt vezetője, akit Zsigmond Gábor kért fel a munka irányítására.
A projekt keretei között készül a palást számára egy menekítő láda, amely minden körülmények között megóvja az ereklyét.
A felújítás tervei között szerepel az Éremtár modernizálása is, valamint az állandó kiállítás termeinek részleges felújítása.
A palást a magyar államiság egyik legkiemelkedőbb jelképe. Szent István és Gizella a rendkívül díszes hímzett textíliát miseruhaként adományozta a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának 1031-ben. A 12. században a miseruhát – mint az államalapító ereklyéjét – átalakították palásttá, hogy a magyar királyok koronázási öltözetének része lehessen. Ettől kezdve egészen 1916-ig – IV. Károly koronázásáig – minden magyar király ezt a palástot öltötte magára a koronázási szertartáson.
A ruha különlegessége, hogy Szent Istvánról, feleségéről, Gizelláról és fiukról, Imre hercegről is látható rajta korabeli ábrázolás. A koronázási jelvényeket, köztük a magyar koronázási palástot az Amerikai Egyesült Államok 48 évvel ezelőtt, 1978. január 6-án szolgáltatta vissza Magyarország számára ünnepélyes keretek között.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
Sepsiszentgyörgyön mutatja be Darvas Ivánról szóló előadását az Örkény István Színház. A Darvas című produkció január 7-én látható a Tamási Áron Színház nagytermében – tájékoztatta hétfőn az MTI-t a székelyföldi teátrum.
Demeter András kulturális miniszter szerint a szerzői jogi törvény tervezett módosítása nem csorbítja az alkotók érdekeit, sőt növelheti bevételeiket.
A világ nagy aukciósházaiban minden év novemberében–decemberében dollármilliókért cserélnek gazdát korunk legértékesebb műtárgyai. A világ legdrágább festménye Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása.
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
szóljon hozzá!