
Nagy Imre festőre emlékeznek a róla elnevezett csíkszeredai galéria megnyitásának 40. évfordulóján csütörtökön este öt és hét óra között, – az ünnepi koszorúzásra várják mindazokat, akik szeretnék tiszteletüket leróni a Csíkzsögödön 1893-ban született festőművész előtt.
2013. július 23., 18:052013. július 23., 18:05
2013. július 23., 18:122013. július 23., 18:12
Nagy Imre síremlékénél vagy a képtárban, a halotti maszk elé lehet elhelyezni a koszorúkat, virágokat. A galériát a festő nyolcvanadik születésnapja alkalmából avatták fel 1973 július 28-án. Jelentős történelmi pillanatnak számított Csíkszereda életében, hogy negyven évvel ezelőtt megépítették a város első galériáját.
\"A napokban készítjük a Hol volt, hol nem volt... című tárlatot, amelynek névadója az ötvenes években készült egyik Nagy Imre-festmény, amely az alkotónak a képzőművészeti életre kifejtett hatását hivatott szemléltetni. Ugyanakkor a megnyitón a képtár építésével kapcsolatos információkra is fény derül\" – mondta el Szabó András, a világhírű zsögödi festő hagyatékának kurátora. Mint kifejtette, magnófelvételeken rögzített, a témához kötődő emlékanyagot is meghallgathatják az érdeklődők. A képtár megnyitása ugyanis a néhány évvel korábban alakult megye lakói számára az akkori viszonyok közepette a magyarság egyik fontos ünnepét, megvalósítását jelentette.
Halálának évében 1976-ban Nagy Imre a végrendeletében teljes hagyatékát, és a szülői házát is a múzeumnak adományozta. \"Nagy Imre az első Csíkszeredában élő és alkotó festő, aki képtárat létesített, néhány kortársával együtt nagy szerepe volt a huszadik századi erdélyi képzőművészet arculatának kialakulásában\" – fejtette ki Szabó András. A mostani emlékkiállítás a művészeti életre tett hatását tükrözi.
\"Nagy Imre és Kovács Dénes személyiségéhez köthető, hogy képzőművészeti szempontból Csíkszereda jelenleg kiemelkedő szerepet tölt be Erdélyben. Az emléktárlat a művészelődök, illetve a művészutódok alkotásait sorakoztatja fel. Bakó Klára, Dóczy András és Orbán Zsófia például éppen abban az évben végeztek a főiskolán, amikor Nagy Imre elhunyt, de felkészülésük idején már kaptak tanácsot tőle, sőt tanulmányaik befejezése után az ő példájának hatására hazajöttek szülőföldjükre alkotni – összegzett Szabó András.
Szőcs Lóránt
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!