
2012. július 31., 09:402012. július 31., 09:40
A képzőművészeti tárlat egyik legérdekesebb alkotása mégis egy film volt, a részt vevő tanárok és diákok közösen filmesítették meg Az asszony és az ördög című népmesét. Az alkotásban az asszonyt Farzaneh Safiyari perzsa diák, a székely embert pedig a dél-koreai tanszék tanára, Heo Kang alakítja. A filmet a vasárnap esti kiállításmegnyitón is levetítették a népes közönségnek.
Kassay L. Péter, a Gyergyószárhegyi Művelődési és Kulturális Központ vezetője a kiállítás-megnyitón elmondta: büszkeséggel tölti el, hogy Európában nincs még egy ilyen tábor, ahol a diákok tanáraikkal együtt alkotnak. A gyergyói intézmény egyébként az egyetemek vezetőségének küldte ki a meghívót, az ott kiválasztott tanár pedig két főt válogatott ki diákjai közül a szárhegyi táborba.
„A két hét során a soknyelvűség ellenére egyetlen nyelvet, a műalkotás nyelvét beszéltük” – fogalmazott Siklódi Zsolt táborvezető, grafikus, a központ művészeti munkatársa. Szerinte a tábor célja a képzőművészeti egyetemek közelítése, egymás megismerése, kapcsolatok építése, valamint a közös munka örömének megtapasztalása. „Jó látni, hogy lassan csereprogramként tekintenek erre a rendezvényre, a részt vevő egyetemek ugyanis egymás között is »cserélik« székelyföldi diákjaikat” – tette hozzá.
Siklódi Zsolt szerint intézményük számára egyébként is fontos, hogy a székelyföldi képzőművészek korosztálytól függetlenül megtalálják helyüket a képzőművészet nemzetközi vonulatában. Mehdi Godini, az iráni tanszék professzora úgy fogalmazott, hogy kísérlet is volt, de egyben fontos tapasztalatot is jelent a két hét közös munka.
Szigeti Gábor Csongor, az egri Eszterházy Károly Főiskola csíkszeredai származású tanára rámutatott: az ilyen táborok fő előnye, hogy a diákok nemzetközi porondon mérettetnek meg, de azt is megfigyelhették, mennyire más a Távol-Kelet művészetszemlélete: ott az efemer alkotások is nagyon fontosak, a műalkotásnak nem feltétlenül kell örökkévalónak lennie. Ő maga is ezen a területen kísérletezett szélforgóival.
Az alkotók Szárhegyen hagyták andezitből, fából, földből vagy akár cickafarkból készült műveiket, amelyeket a későbbiekben vándorkiállítás formájában mutatnak be a részt vevő egyetemek kiállítótermeiben. A Hargita Megyei Tanács Összetartozunk programja keretében megvalósult táborban az Egri Eszterházy Károly Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Művészeti Kara, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a Teheráni Képzőművészeti Egyetem, valamint a Szöuli Képzőművészeti Egyetem képviseltette magát.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.