
Nagyvárad reprezentatív alkotóit hivatott bemutatni a szerdán kezdődő és immár második alkalommal megrendezendő Holnap után fesztivál, amelyet ezúttal is a helyi Szigligeti Színház szervez.
2014. március 03., 19:322014. március 03., 19:32
Mint ahogyan azt a rendezvény neve és annak logója is jelzi, a tavaly hagyományteremtő szándékkal életre keltett fesztivál a holnaposok nemzedékétől kiindulva a magyar kultúra történetében kiemelkedő szerepet vállaló, helyi kötődésű művészeket helyezi a középpontba, de túllép a színház keretein: többféle művészeti ág képviselteti magát a programsorozatban.
Czvikker Katalin, a színház igazgatója lapunk kérdésére rámutatott arra, hogy a meghívottak és az alkotók széles körű munkássága révén a fesztivál helyi jellege „kitágult” olyannyira, hogy már-már az egész világ belefér.
Emlékeztetett, hogy a társulat már korábban megegyezést kötött a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal, melynek keretében a magyar kultúra napján a Varadinum vonósnégyes, Sorbán Attila váradi költő és Derzsi Ákos kiadóigazgató lépett fel Magyarországon, a Holnap után fesztivál pedig most a Vörösmarty Társaságot és a Ciszterci Szent László Gimnáziumot látja vendégül a szerdai, „nulladik” napra tervezett irodalmi kerekasztal-beszélgetésen.
A programok többsége amúgy ingyenes, és a színház páholyelőcsarnokában zajlik majd. Ott tartják például a csütörtöki Nőirodalom, nőszínház témájú pódiumbeszélgetést is, amelyet a fesztivál egyik alapítója, Boka László irodalomtörténész vezet 18 órától.
Pénteken 16.30-tól ipartörténeti előadás lesz, amelyen Derzsi Ákos ismerteti a nagyváradi nyomdászat fénykorát, majd 18 órától a nagyváradi születésű, de Budapesten élő színész-rendező, Levente Péter mutatkozik be. A művész sokaknak lehet ismerős, hiszen 1965–1979 között ő volt a magyar közszolgálati televízió Zsebtévé című sorozatának Móka Mikije, amelyet a vasárnap 11 órától tervezett Varázsóra keretében Móka Miki zsebszínháza 4-104 éveseknek című előadással fel is elevenítenek majd.
Az idei Holnap után fesztivál keretében szombaton, a színház névadójának 200 éves születési évfordulójáról is megemlékeznek. „Nőuralom címmel könyvet adtunk ki a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárral közösen. Az ünnepi kötet Szigligeti Ede négy drámaszövegét, a Nadányi, A Nőuralom, a Pünkösdi királyné és a Nagyidai cigányok című műveket tartalmazza” – magyarázta Czvikker.
A 16.30-kor kezdődő bicentenáriumi bemutatón jelen lesz Sirató Ildikó is, a kiadvány szerkesztője, aki helyenként a modern kor számára érthetővé téve „korrigálta” a darabokat. A képekkel, portrékkal színesített kötetben szereplő darabok eddig még nem jelentek meg nyomtatásban, vagy alig hozzáférhetők.
A könyvbemutató után már a 19 órakor kezdődő nagyszabású ősbemutató, a Szigligeti című zenés történelmi fantáziáként meghatározott előadás rendezőjével, a születésnapját épp március 8-án ünneplő Selmeczi Györggyel beszélget Lászlóffy Zsolt zeneszerző és a Szigligeti Társulat művészeti vezetője, Szabó. K. István. Vasárnap egy a Stanik István és Havas Henrik újságírók életpályája között párhuzamot vonó beszélgetésre kerül sor, majd a fesztivál programja a budapesti Udvaros Dorottya színművész Mégis szép című önálló estjével zárul.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!