Szerette használni az erdélyi tájszavakat, archaikus kifejezéseket, de ettől versei nem váltak népiessé – jellemezte Péterfy Sarolt irodalomtörténész nagyapja, Jékely Zoltán munkásságát.
2014. január 19., 18:372014. január 19., 18:37
2014. január 19., 18:372014. január 19., 18:37
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv- és irodalomtudományi tanszéke által szervezet KéPKEret című beszélgetéssorozat hétvégi találkozója ugyanis a most záruló Jékely-centenárium jegyében zajlott, amelyen családi fényképekkel és versfelolvasással tarkítva kalauzolták a hallgatókat nagyenyedi születésű író, költő, műfordító borús de reménykedő világába.
„Kevés a személyes emlékem róla, mert csak három éves voltam amikor meghalt. Inkább szüleim, testvéreim megítéléséből és naplóit olvasva látok bele jobban” – mondta Péterfy. Merthogy Jékely megrögzött naplóíró volt, csupán a „házkutatások tíz esztendejében” szüneteltette feljegyzéseit, mert rájött: abban az időben naplót vezetni életveszélyes, nemcsak rá nézve, hanem mindazokra is, akiket abban megemlített.
Ezeket amúgy titkosan kezelte, például A Pál utcai fiúk vagy épp az Ásványtani és kémiai jegyzetek könyvborítójába rejtette őket. Az írás iránti szenvedélyével talán csak a horgászat iránti rajongása vetekedhetett, erre némi iróniával fűszerezve rá is mutatott amikor a második világháború után a magyarországi cenzúra áldozatául esett, kizárták az Írószövetségből, és többnyire csak műfordításai jelenhettek meg. Az ismert erdélyi szerző különben sok ihletet merített külföldi utazásaiból, Párizs például meghatározta első regényét, Olaszország pedig életre szóló szerelmévé vált.
Péterfy, aki Jékely irodalmi hagyatékát kezeli, most épp apjával, Áprily Lajossal folytatott levelezéseit dolgozza fel. Lapunk érdeklődésére elmondta: irodalomtörténészként elfogulatlan tud maradni, úgy érzi reálisan látja nagyapja munkásságát, viszont a centenáriumi évre megjelentetett Jékely-kötetet missziójának érezte.
A Jékely 100 címmel tavaly kiadott válogatás szerinte bemutatja a kolozsvári kötődésű erdélyi művész minden arcát. Tíz kortárs írót kért fel arra, hogy kedvenc tíz Jékely-versét válassza ki, és aggodalma ellenére nagyon kevés volt az egybeesés. Saját kedvencei közül egy 1932-es verset, a Jóslatot, olvasta fel a váradi beszélgetésen – ez a Jékely által 19 évesen írt vers amúgy helyet is kapott a centenáriumi kötetben, a szakértők szerint ugyanis jól jellemzi a költő, írói stílusát.
„Azoktól akik jobban ismerik tudom, hogy egy varázslatos kisugárzású személyiség volt, akinek a társaságát szerették az ismerősei. Nem érdekelték az irodalmi körök, de családja és barátai társaságában nagyon nyitott volt” – mondta Péterfy Sarolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!