Szerette használni az erdélyi tájszavakat, archaikus kifejezéseket, de ettől versei nem váltak népiessé – jellemezte Péterfy Sarolt irodalomtörténész nagyapja, Jékely Zoltán munkásságát.
2014. január 19., 18:372014. január 19., 18:37
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv- és irodalomtudományi tanszéke által szervezet KéPKEret című beszélgetéssorozat hétvégi találkozója ugyanis a most záruló Jékely-centenárium jegyében zajlott, amelyen családi fényképekkel és versfelolvasással tarkítva kalauzolták a hallgatókat nagyenyedi születésű író, költő, műfordító borús de reménykedő világába.
„Kevés a személyes emlékem róla, mert csak három éves voltam amikor meghalt. Inkább szüleim, testvéreim megítéléséből és naplóit olvasva látok bele jobban” – mondta Péterfy. Merthogy Jékely megrögzött naplóíró volt, csupán a „házkutatások tíz esztendejében” szüneteltette feljegyzéseit, mert rájött: abban az időben naplót vezetni életveszélyes, nemcsak rá nézve, hanem mindazokra is, akiket abban megemlített.
Ezeket amúgy titkosan kezelte, például A Pál utcai fiúk vagy épp az Ásványtani és kémiai jegyzetek könyvborítójába rejtette őket. Az írás iránti szenvedélyével talán csak a horgászat iránti rajongása vetekedhetett, erre némi iróniával fűszerezve rá is mutatott amikor a második világháború után a magyarországi cenzúra áldozatául esett, kizárták az Írószövetségből, és többnyire csak műfordításai jelenhettek meg. Az ismert erdélyi szerző különben sok ihletet merített külföldi utazásaiból, Párizs például meghatározta első regényét, Olaszország pedig életre szóló szerelmévé vált.
Péterfy, aki Jékely irodalmi hagyatékát kezeli, most épp apjával, Áprily Lajossal folytatott levelezéseit dolgozza fel. Lapunk érdeklődésére elmondta: irodalomtörténészként elfogulatlan tud maradni, úgy érzi reálisan látja nagyapja munkásságát, viszont a centenáriumi évre megjelentetett Jékely-kötetet missziójának érezte.
A Jékely 100 címmel tavaly kiadott válogatás szerinte bemutatja a kolozsvári kötődésű erdélyi művész minden arcát. Tíz kortárs írót kért fel arra, hogy kedvenc tíz Jékely-versét válassza ki, és aggodalma ellenére nagyon kevés volt az egybeesés. Saját kedvencei közül egy 1932-es verset, a Jóslatot, olvasta fel a váradi beszélgetésen – ez a Jékely által 19 évesen írt vers amúgy helyet is kapott a centenáriumi kötetben, a szakértők szerint ugyanis jól jellemzi a költő, írói stílusát.
„Azoktól akik jobban ismerik tudom, hogy egy varázslatos kisugárzású személyiség volt, akinek a társaságát szerették az ismerősei. Nem érdekelték az irodalmi körök, de családja és barátai társaságában nagyon nyitott volt” – mondta Péterfy Sarolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!