
Fotó: A szerző felvétele
2012. május 02., 06:332012. május 02., 06:33
Hétfőn, születésének évfordulóján leplezték le az emléktáblát, majd a színházban beszélgetett munkásságáról Nemlaha György dramaturg és Nagy Béla színháztörténész. Este kamarakiállítást nyitottak hagyatékából.
Az anyag összegyűjtésében az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum segített, illetve Fényes Szabolcs ma is élő két unokaöccse is hozzájárult. Fényes Balázs és András a táblaavatón is jelen volt, ahol Biró Rozália váradi alpolgármester és Cseke Attila szenátor idézte fel a zeneszerző emlékét. „Vigyázz a zenével! A mélységbe hív, ahol nincs vita többé, a tények élnek és viaskodnak. A zenével nem lehet feleselni. Nem lehet tiltakozni ellene” – idézte Márai Sándort Biró Rozália.
A megemlékezések sora május 6-án emlékesttel zárul, amelyen Fényes Szabolcs legismertebb dalaiból adnak elő néhányat váradi színészek. Sztárvendégként vesz részt az esten Bodrogi Gyula budapesti színművész.
Fényes nem kevesebb, mint 131 magyar filmhez írt zenét, és számtalan sláger fűződik a nevéhez: a Mindig az a perc, a Budapest, te csodás, a Kétszer kettő néha öt, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Fogj egy sétapálcát vagy a Táskarádió egytől egyig az ő szerzeménye, sok egyéb között. Az Erkel-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész a filmzenék és a dalok mellett számos operettet és zenés játékot is jegyez.
A hétvégén egyébként a Budapesti Operettszínházban is emlékeztek Fényes Szabolcsra: az intézmény előcsarnokában kiállítást nyitottak a zeneszerző emlékére, emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tisztelgett a színház. Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója felidézte, hogy Fényes Szabolcs háromszor igazgatta a Nagymező utcai teátrumot, 1942-ben, 1949-ben és 1957-ben – „kívül-belül ismerte a műfajt”.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.