Fotó: MTI
Felavatták a nagyszalontai származású Sinka István (1897-1969) költő, író emléktábláját pénteken a budapesti Nagy Fuvaros utca 22-24. számnál, az alkotó egykori lakhelyénél.
2016. november 18., 14:372016. november 18., 14:37
2016. november 18., 17:522016. november 18., 17:52
Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere az ünnepségen kiemelte: Sinka István a viharos 20. századi magyar történelem minden politikai és társadalmi kataklizmáját átélő szemtanúja, elszenvedője, üldözöttje és egyben krónikása is volt. Hozzátette: a mintegy fél évszázada elhunyt magyar költő a szegények közül is a legszegényebbek rétegéből jött, s a magyarság minden bánatát megénekelte. Kitért arra is, hogy Sinka István születésének 120. évfordulójára 2017. szeptember 24-én szintén megemlékeznek majd a költőről.
Az emléktáblát Budapest Főváros VIII. kerülete, Józsefváros Önkormányzata és a Magyar Írószövetség állította annak a háznak a falán, amelyben Sinka István 1941-től 1944-ig élt és alkotott. Medvigy Endre irodalomtörténész felidézte: Sinka István az 1950-es évek első felében nem volt tagja semmilyen egyesületnek vagy írószövetségnek, csak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tért vissza a szellemi életbe, az irodalomba. November 2-án, amikor a Magyar Írószövetség rendkívüli közgyűlését tartotta, Sinka Istvánt beválasztották az elnökségbe.
„Sinka István sokáig mellőzött, nagyszerű magyar klasszikus, akit jóval halála után ismertek el, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki\" – mutatott rá az irodalomtörténész, hozzátéve: talán a balladában alkotott a legnagyobbat, ezeket a műveit egyenrangúnak tartják az ugyancsak Nagyszalontán született Arany János balladáival és a székely népballadákkal. Medvigy Endre elmondta, hogy a dokumentumok szerint Sinka Istvánnak igen termékeny korszaka volt a Nagy Fuvaros utcai időszak, ebből a lakásból Csömörre költözött családjával.
Sinka István Vád című verseskötetét 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg, majd 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett. Kezdetben a dal és a költői elbeszélés uralkodott munkásságában, majd mind nagyobb szerepet kapott a ballada. Ebben a műfajban érvényesült igazán lírájának tragikus hangoltsága, sötét pesszimizmusa. Kései költeményei általában elégikus módon tekintettek vissza zaklatott életére, a súlyos betegséggel és a közelgő halállal vetettek számot. Elbeszélő költeményeiben ifjúságának világát elevenítette fel. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv, híres önéletírása a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!