Nagybányai mulasztások

A művészettörténész a nagybányai mester alkotásait felsorakoztató kiállítás méltatása mellett szóvá tette: „megbocsáthatatlan dolgok\" történtek a rég- és közel múltban Nagybányán. Mint rámutatott, 1960-ban labdarúgóstadion épült betonból a Klastrom-réten, amely a Nagybányai Művésztelep alkotóinak kedvenc helyszíne volt. Hozzáfűzte, a közelmúltban a városháza elmulasztotta megvásárolni és emlékhellyé alakítani Vida Géza szobrászművész műtermét és egykori otthonát.

Murádin megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy engedély nélkül lerombolták a Ferenczy család egykori házát, amelyet Mikola András, a művésztelep utolsó vezetője vásárolt meg és ahol Thorma János is gyakran megfordult. Ebben az épületben élt és dolgozott Ferenczy Károly, a neves nagybányai festőművész, a festőiskola jeles alkotója és vezetője. Mint Murádin részletezte, az épület új tulajdonosára kirótt bírság nevetségesen kis összeg volt, így az könnyedén kitudta fizetni. A művészettörténész azt is  felrótta, hogy ráadásul senki sem tiltakozott a rombolás ellen, sem magyar politikusok, sem a helyi sajtó, sem a nagybányai múzeum, sőt a város vezetése sem.

Murádin Jenő felszólalása azért bizonyult izgalmasnak, mert a tárlatmegnyitón meghívottként jelen volt Cătălin Cherecheş, Nagybánya polgármestere (képünkön), aki az érintettség jogán válaszolt. Közölte, a futballstadion helyére a városi önkormányzat képzőművészeti akadémiát fog létesíteni, ha másként nem megy, önerőből.

Az elöljáró ugyanakkor \"balesetnek\" nevezte a Ferenczy család egykori házának lerombolását, a felelősséget pedig azzal hárította el, hogy visszakérdezett: miért nem jutott eszébe senkinek az elmúlt 80 évben, hogy műemlékké nyilvánítassa az épületet. Hozzáfűzte, különösen érvényes a kérdés a magyar érdekképviseleti szervezetre, amely inkább székházkereséssel volt elfoglalva. Ugyanakkor biztosította Murádin Jenőt, hogy az ingatlant rekonstruálni fogják az eredeti tervek szerint, hogy pont úgy nézzen ki, mint egykoron.

A rendkívüli érdeklődést kiváltó tárlat megnyitóján a kiállítás házigazdái és szervezői, Călin Stegerea, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Magdó János kolozsvári magyar főkonzul és  Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria vezetője köszöntötte a vendégeket. A támogatók részéről felszólalt Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke, de szót kapott Tiberiu Alexa,  a nagybányai múzeum igazgatója is.

Mint arról eszámoltunk, a tárlat mintegy 140 alkotásból áll, ezek közül 80 képet a Bánffy-palotában, 60 művet pedig a Quadro Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők július 25. és szeptember 1. között. Az 1870-ben született és 1937-ben elhunyt Thorma János a nagybányai művésztelep alapítója és egyik mestere volt. Életművében több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.