
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Antal Imre csángó képzőművész festményeiből, grafikáiból nyílt kiállítás szerdán a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2017. augusztus 17., 11:142017. augusztus 17., 11:14
2017. augusztus 17., 11:342017. augusztus 17., 11:34
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) által szervezett kiállítás az 1944-ben született, jelenleg is szülőfalujában, Gyimesfelsőlokon élő művésznek a Németh-Kriza gyűjteményben őrzött műveit mutatja be.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: édesapja, Németh Géza és édesanyja Kriza Judit döntötte el az 1980-as években hogy a család lakásait Antal Imre képeivel díszítik, így a csángó festő alkotásainak jelentős hányada került a Németh-Kriza gyűjteménybe. A műgyűjtő politikus hozzátette:
Művészetéhez kellett a csángó kultúra, de kellett a művész is, aki magaskultúrává tudta átlényegíteni a néphagyományokat.
A kiállításmegnyitót köszöntő Lucian Nastasa-Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója kijelentette: nem kell ódzkodni a csángó meghatározástól, ha Antal Imre művészetét szemléljük.
Az igazgató elmondta: már diákkorában személyes élményeket gyűjtött a csángó kultúrából, hiszen a moldvai Szabófalván (Sabaoani) római katolikus közegben végezte középiskolai tanulmányait.
Székely István, az RMDSZ kulturális autonómiatanácsának elnöke Antal Imre művészetének a szakrális jellegét emelte ki. Úgy vélte:
Hóvári János, a MANK főigazgatója arról beszélt a megnyitón, hogy Erdélyből nemcsak évszázadokkal ezelőtt, hanem a 20. században is széthordták az értékeket a szélrózsa minden irányába. Úgy vélte, az erdélyi értékek jelentős hányada Magyarországon, Németországban, Amerikában és Izraelben van, ezért töredékes az erdélyi emlékvilág. Ezért tartotta fontosnak, hogy a MANK immár második évben tudott olyan kiállítást szervezni, amely erdélyi művészek Magyarországon fellelhető képeit hozta vissza Erdélybe.
Antal Imre csángó festő rossz egészségi állapota miatt nem vehetett részt a kiállításmegnyitón.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!